Ugyanmá', kedves GPF! :-)) Hivatkozzál csak nyugodtan, legalább megcsillogtathatom "fantasztikus" tudásomat... (ez itt a szerénység helye...) :-))
Off on:
Ami Clarke nemi beállítottságának bevallását illeti: van egy könyve, aminek a vége felé valahogy olyan "fura" lett, ahogy írt egy fiúról. Látod, itt és most nekem sem jut eszembe a cím :-)), esetleg beleugrom a könyvtáramba, ha érdekes.
Mindez azonban nem rázta meg az invenciózusságába, a_ jó_könyveibe vetett érzelmeimet egy cseppet sem. Azt gondolom, már ha bele akarok egyáltalán gondolni, hogy valószínűleg nem volt sohasem erőszakos és kitartott a választottja/i mellett, különben már sokkal régebben "lebukott" volna és meg is büntették volna. Azzal, hogy nem kívánt különösebben nagy nyilvánosság előtt személyesen szerepelni (ld. letelepedés egy távoli szigeten és nem szem előtt lenni), azaz filmek műsorvezetését pl. nem veszem "személyesnek", tehát ezzel talán a tipikus angol "gentlemanlike-nak" próbált megfelelni. Az, hogy közben csontváz volt/van a szekrényében, ezért nem volt különösebben "érdekes".
Jut eszembe, még egy momentum volt, aminek alapján "gyanús" lett nekem korábban, de csak a homoszexualitás/a/ szintjén. A róla szóló portréfilmen folyton csak (megengedem) nála fiatalabb férfiak sertepertéltek a háza és őkörülötte. Mindenesetre: nekem ugyan mindegy, hogy milyen a nemi élete, a jó könyvei jók, a rosszak pedig rosszak.
Off off,
üdv,
Ghanima