Nem keverem, csak ha a klímasok nem használták volna ki a fejlődő számítási kapacitást, akkor okosak maradtak volna. 

Nincs semmiféle módszertani különbség, a képletek le vannak írva 200éve, mert az fizika. Ezeket odják meg nagyobb felbontásra szuperszámítógépekkel, ami 5x több input adatot is igényel. Ami nincs...

 

A Linkedről:

Arról van szó, hogy hiányoznak adatok az éves mérésekből, olyan területekről, ahol gyérebben vannak az állomások. Érdekes, hogy Peru-ba, pont egy olyan területtel példáznak, ami a 100x100km osztásba még meglelel.  

Erre készitettek egy modelt, a tanulmány azt taglalja, hogy ezeket a modeleket hogyan kell helyesen használni.  Ja és a svájciak készítették a tanulmányt. 

 

Amúgy Svájc.

Azzal foglalkoznak, hogy a sziklára és sziklába épített vasútvonalaiknak az állomásépületeit a magass helyeikben (amiket termafosztra építettek), hogyan befolyásolja a globális felmelegedés.

Azazhogy, ha a jég nyáron netán megolvad és befolyik a sziklák repedései közé, amikor télen visszafagy, nem-e repeszti le a szilát, tönkretéve az alapozásokat (amelyek mellesleg le vannak horganyozva beragasztott 6 méteres fémrudakkal).

Ehhez néhány ezer rendkivűl érzékeny elmozdulásérzékelőt építettek be a sziklafalakba, de be is kábelezték az egésszet, hogy ne kelljen kicserélni a lemerült akkukat, így online le tudják olvasni is az adatokat. 

Ennek a rendszernek a fejlesztése folyik jópár éve, de nem tudják eldönteni, hogy létezik a jelenség, mert nem nagyon mérnek a szenzorok elmozdulást.

 

Az egy dolog, hogy mennyibe került megépíteni azokat a vasútvonalakat- hogy a vastag turisták fel tudjanak jutni szelfizni elérhetetlen helyekre, de vannak olyan okosok, hogy munkát keressenek maguknak a globális felmelegedésen, méghozzá nagyooon pénzeset.