No, ezen el lehet rágódni egy darabig. :)

Érdekelne, mit is tett ez a kedves ember 48 éves koráig, hogy csak akkor adta a fejét szülészetre (akkor is minek?).

Sajna, állításaival az a baj, hogy könyvbeli elméletnek szépek, a gyakorlatban nem igazak.

Nézzük az első pontot (nem sorban):
a vérveszteség 75 ml-rel több - az nincs 1 dl. Ha csak ennyi lenne, nem is kellene foglalkozni vele. A normál véradáskor 400-500 ml-t vesznek, mint egészségre még nem káros mennyiséget. A szülési vérveszteség ennek töredéke, bármilyen helyzetben.
gátszakadást, a gátmetszést, a szülés időtartamát és más összetevőket nehezebb befolyásolni, mint fekve szülőknél - ezeket álló helyzetben praktikusan nem kell befolyásolni, mert minden automatikusan rendben megy.

Bocs, nem folytatom. Ennyi badarságot egy rakáson...

Na jó mégis:
A feszítéshez: próbáljon meg valaki bármely testrészével komoly (maximális) izomerőt kifejteni. Meglepődik, hogy a szemöldökétől a lába kisujjáig mindene meg fog feszülni, szó sincs lazításról. A szünetekbeni lazítást pedig a vázizomzat tónusa semmiben nem gátolja. A sportolók is állva lazítva koncentrálnak a feladatukra... Szóval megkérdezhetett volna egy bármilyen sportorvost vagy gyógytornászt.

A természeti népek ősi tapasztalatukkal és kórház hiányában 'nincs jobb' alapon szülnének állva? Semmi fogalna sincs sem a természeti népekről, sem azok lehetőségeiről! Méghogy nem lehet lefeküdni! Marhaság!