Lutra Creative Commons License 2021.05.02 0 0 96405

Giordano Bruno

Excelsior

Szárnyat ki ád? Szívem ki fűti? Ó, hát
ki készt mosolyra Végzet s Vég iránt?
ki az, aki bilincset tör, s kiránt
onnan is, hol bennvesztek régi rókák?

Korok, évek, havak, napok s az órák,
idő apraja s kardja - s mely miránk
keményebb, mint acél és brilliánt,
ama Bíróság űzte már habókját

velem ... ki most már biztos szárnycsapással
hasítom az eget, s a Végtelen
felé kristály s üveg nem fék nekem,

s míg glóbusról glóbusra szállok által,
már óperencián túl s éteren -
a Messzi elvész már a mélybe lenn.

/Rónai Mihály András ford./