1981 októberben Tromső felé*** ereszkedve kaptunk a Volvo F12-n egy jobb hátsó dupla defektet.

 

A kerékcseréhez  "ideális"  volt a helyszín.

Szűk, kanyargós út.

8%-os lejtő.

Erős jobb kanyar.

Záróvonal mellett.

Zuhogó jeges eső, később jégverés.

 

Tromső norvég város Oslótól 1600 km-re északra

Mivel ez egy egykezes kamionos cég volt (PEKLÁR) nagy szerencsénk volt, hogy éppen ketten voltunk.

 

A súlyos baleset elkerülése érdekében kb. 20 percen belül került elő egy norvég rendőr, aki mögénk állt kb. 60-80 méterre az autójával és kék lámpával villogott másoknak nehogy belénk csússzanak.

 

Kb. egy óra elteltével jött a helyi közutas s aki felállított kettő ideiglenes jelzőlámpát.

Egyiket mögöttünk kb. 100 méterre, másikat előttünk kb. 100 méterre.

Majd kb. 4-5 órán át amíg mi kereket cseréltünk, folyamatosan kézzel váltogatva az irányokat jelző lámpás forgalom irányítást hatott végre.

 

A norvégok végtelen korrektek voltak.

Segíteni ugyan nem segített senki, de pl. a rendőr a második óra végére hozatott nekünk forró teát és szendvicset.

Nem fogadott el érte pénzt.

 

A két dolog ami miatt eldöntöttem, hogy nem leszek kamionos közül az egyik ez volt.

Guggoltam ott S.Janival a Volvo tengelye mellett az árok parton és hátamat verte a jeges eső kb. 4 órán át.

Amikor nem jeges eső verte (erővel) a hátamat akkor jégdara, vagy jégverés.

 

A rendőr nem bántóan, és rendkívül udvariasan kb. 30 percenként baszogatott bennünket, hogy mikor készülünk már el, mert ez itt nagyon balesetveszélyes helyzet.

Speciel ebben igaza volt.

 

Pár érdeklődő helyi odajött, bámészkodott, nézelődött.

Közülük 3-4 megkérdezte fotózhat e?

Jani azt mondta tőle azt fotóznak amit akarnak.

 

Többen megkérdezték, hogy miért nem hívjuk ki a kamion sárga angyalt a városból hisz már közel van Tromső ?

 

Nehéz volt nekik elmagyarázni, hogy annak költségét egy magyar kamionos (és cége se) tudja felvállalni 1981-ben.