Balázs F. Attila

Asszonysors

hol vannak az egykori férfiak
akikre főztél
akikre mostál
és megadóan tűrted
ápolatlanságukat
lábszagukat
nagyképűségeiket
önimádatukat
borgőzös leheletüket
átlátszó magyarázkodásaikat
hol vannak a férfiak
akik sosem hoztak virágot
neked
akiket hiába vártál
akik ünnepi tortádban
oltották el cigijüket
akik elhagytak
akik akkor tettek magukévá
amikor nem volt rá kedved
akik elaludtak
amikor vágy gyötört
látod:
a tavalyi levelek szétporladnak
a fán maradt alma
összezsugorodott
a megfagyott gyep
zöldellni kezd újra
rügyeket bontott a sárga rózsa
fészkét javítja a gólya
az előbújt bogarak legyek
feltöltődnek a nap sugaraival
a változás szele
megsimogatja az ébredezőket
a sokkarú isten öleléséből
te is kibontakozol
hátat fordítasz
tükörképednek