Estee Creative Commons License 1999.10.27 0 0 244
Kedves Topictarsak! Kedves folytatast hianyolok! :)

Itt vagyok, nem vesztem el, bar talan megis - egy kicsit.

Ime a 2. resz, remelem, nem lesz tul hosszu.

Itthon belazasodtam, tejlaz - a belovelleskor. Egy ejszaka alatt kiizzadtam, az otthon szult baratnom segitett a tanacsaival. A varrataim begyulladtak, uvoltottem, mikor vegre kiszedtek. Bence ekkor meg 2-3 orankent evett, egyebkent aludt. Konnyu volt vele, aranyos volt. En nem birtam enni, raadasul mindket mellbimbom sebes lett es hetekig orditottam, bogtem minden szoptatasnal. Aztan megint begyulladt a mellem. Ez mar par napig tartott, vegig lazas voltam - Bence pedig nyugtalan lett a lazam miatt. Aztan Agi tanacsara meleg furdoben kimassziroztam az elzarodast, sikeresen. Valahogy helyrejottunk mindketten, mikor megint begyulladt. Ez mar nem ment olyan egyszeruen, 1 het laz utan lementem a dokihoz, injekciot kaptam kezeleskent. A masodik utan derult ki, erzekeny vagyok a penicillinre. Aztan olyan gyogyszert kaptam, amitol a kicsi hasfajos es kiuteses lett. A vedono azt tanacsolta, jol fejjem ki a csomot. En azelott nem fejtem, nem is ereztem, hogy kellene. Aztan megadtam magam, hatha ez majd segit. Hat az lett a vege, hogy a sok nyomkodastol a fertozes (mert az volt, a mellbimbo sebein keresztul bakterium jutott be) gennyesse valt. Amikor eljutottam a mammografiara, azt mondtak, ha nem jovok akkor, delutanra magatol felreped a borom. Talyog... Megkatetereztek, uvoltottem megint. 3 nap alatt eltunt a genny, es ezuttal jobb gyogyszert kaptam. Kezdtem jol erezni magam, mar eszegettem is. A kateter helyen sipoly-jarat alakult ki, onnan is folyt a tej. Eleg sokaig kellett visszajarnom, majdnem varrtak is... A gyogyulas 3 heteben egy mellbol szoptathattam csak a fertozes miatt. Kesobb fokozatosan csokkent a beteg mellben a tej, de vegul 14 honapig szoptattam, igaz, csak egy mellbol.
Bar meg mindig olyan voltam, mint egy holdkoros - allandoan szedultem - ugy ereztem, vegre helyrejon minden. Bence 5 hetes volt akkor, amikor elkezdodtek a gondok: az evessel, a gyarapodassal es az alvassal. Egyik naptol fogva mar csak ugy volt hajlando elaludni, ha babakocsiban tologattuk. Egyre jobban igenyelte, mig vegul mar razni kellett a kocsit az elalvasahoz es tologatni vegig, mialatt aludt. Igy nagy nehezen kibirta az evesek kozti 3 orat, amit a doki tanacsolt. De ezt eleg hamar megelegeltem, es ujra 2 orankent etettem. Volt egy kisszeke, korabban abban szokott ucsorogni, de ezt is elhagyta azidotajt. Aztan volt egy "jobb" idoszak: 1 orat ebren volt, 1 orat aludt. De legalabb elaludt sik terepen is, ringatas nelkul, ahogy kell: agyban. Persze a mienkben... Aztan kevesebbet hizott, mint "kellett" volna, volt, hogy csak havi 80 grammot. Probalkoztam, szendvedtem, sirtam, aztan probaltam talpraallni. Magamra eroltettem az evest, a taplalo eteleket. Valamelyest javult a helyzet, aztan megint visszaestunk mindketten. Ismet babakocsis alvas (vegul 4 honapig tartott a babakocsis "pokol"), ismet keves gyarapodas, ismet probalkozas a lelekerositessel. Tulajdonkeppen az elso negy-ot honap depresszioban zajlott, es ekkoriban kezdtem kilabalni belole. Addig a napjaim egyfajta kabulatban teltek. Teljesen bezarva ereztem magam es nagyon maganyosnak. A paromra csak egy ideig szamithattam, akkor kezdtunk eppen egy uj vallalkozasba, allandoan dolgozott. Egyre kevesebbett lattuk ot, a vegen mar napi egy orat sem. Tudtam, hogy nem csak dolgozik, bulizni, haverozni is sokat jart. Velunk mar nem sokat torodott. Aztan nagyon megvaltozott - annyira, hogy vegkepp kiborultam, es azt mondtam, VEGE. Amikor egyedul maradtunk Bencivel, minden mas lett. A babat teljesen kicsereltek, engem is. Mindketten megnyugodtunk, rajtam pedig egyfajta erthetetlen boldogsag lett urra. A kisfiam azota (1 eve) egy nagyon nyugodt, ertelmes, kreativ gyermek lett, aki mindig elfoglalja magat, a csodajara jarnak.

Hat ennyi lenne a tortenetem, ami tanulsag volt belole, azt mar leszurtem, felfogtam. Ezt most azert irtam le nektek, hatha lesz olyan resz, ami valakinek segit. (Nekem is sokat jelentettek masok tortenetei.)

Koszonom a hozzam irt soraitokat. Sofelhasznalo kerdezte, hogy hibaztattam-e a baba apjat, mert visszahuzott a szuleskor. Nem, nem tettem. Sem akkor, sem utolag. De tanultam a dologbol.

Szeretettel: Estee