Azt  nem tudom.

Ha Magyarországon született, akkor ő már nem bevándorló. Ha a szüleivel jött, akkor bevándorló annak ellenére, hogy magyar állampolgár. De nem értem, hogy ez miért probléma nálad?

Én pl. kettős állampolgár vagyok, és tisztelem, becsülöm szeretem, a második hazámat is, sokat adott nekem, de mégsem érzem magam a befogadó állam népével azonosnak, pedig szinte tökéletesen integrálódtam. A tudatom, a szívem-lelkem továbbra is magyar maradt.

Szóval ezt nem is tudom igazán elmagyarázni, csak annyit tudok, hogy az állampolgárság nem azonos a hovatartozás érzésével. Szerintem, ha valaki teljesen azonosulni akar egy másik néppel, az az első bevándorlóknak vagy menekülteknek majdnem lehetetlen, a gyermekeiknek már sokkal könnyebb, mivel ott járnak iskolába, és jobban magukba tudják szívni azt az életérzést, ami arra a népre jellemző, de még köztük is vannak "problémás" esetek. Ez attól függ, hogy a szülők mennyire tartják vagy ragaszkodnak a hagyományaikhoz. Talán a harmadik nemzedék az, amelyikről már el lehet mondani, hogy majdnem tökéletesen azonosultak a befogadó néphez.

Viszont azt probémásnak tartom, ha rövid időn belül nagy tömegű, azonos vagy nagyon hasonló nyelvű, kultúrájú és vallású bevándorló vagy menekült érkezik egy országba, mivel a nagy tömeg miatt nincs meg a késztetés a befogadó néppel való azonosulásra, integrálódásra...