Bár leült ez a topic, azért ígéretemhez híven küldöm gondolataimat:
Üdvözlet a Nyájas Olvasóknak!

Többek szíves bíztatására megpróbálom szerény tudásommal előmozdítani az építkezés, felújítási tevékenység kapcsán a bűnmegelőzést. Kicsit távirati lesz a stílus, tekintettel a hálózati korlátokra, ezért ha bárkinek bármely konkrét kérdése merül fel egy-egy felvetett gondolattal összefüggésben, akkor azt kérem jelezze, és a nagyobb érdeklődésre számot tartó kérdésekről akkor bővebben is szót válthatunk.

Indításként jelzem, hogy az építkezéseken, majd a későbbi használat során bekövetkező lopások megelőzésének első lépése az építési telek kiválasztásánál kezdődik: célszerű a települések olyan részén telket venni, ahol a szomszédos, vagy közeli telkek közül legalább kettőben állandó lakosok vannak. Racionális megoldás a vétel előtt a szomszédok megkeresése, bemutatkozás, kapcsolatfelvétel, aminek nyomán mód van "együttműködési megállapodás" megkötésére - persze szóban - az építési időszakra vonatkozóan.

Célszerű a telek - persze a megfelelő jogi ellenőrző lépések megtétele utáni -vásárlást követően a telek haladéktalan körbekerítése. Ha megoldható, a végleges kerítés megépítése célszerű, legfeljebb a kapubejárat szélesebben hagyása és ideiglenes ( de megfelelő szilárdságú ) kapuval zárása célszerű.

A közmű építéseknél még nem feltétlenül kell felvonulási létesítményt kialakítani, de a mérőberendezések elhelyezése után azokat már célszerű a szomszéd figyelő tekintetének felügyelete alá helyezni.

A felvonulási létesítménynek a legcélszerűbb acél konténert bérelni, annak feltörése nehezebb, mint egy összetákolt fa bodegába bejutni.

A kezdeti felvonulási időszakban nem célszerű nagyobb értékű szerszámok helyben tárolása, néhány lapát, ásó, csákány eltulajdonítása még "beleférhet" a költségekbe, de a kézfúró stb. már komoly érvágás lehet. Ezért a tisztelt építtető kocsijába kell megfelelő dobozban kiszállítani minden munkavégzési napon az értékesebb szerszámokat.

Ha hosszabb idő alatt készülhet a ház, érdemes úgy szakaszolni a munkát, hogy a pinceszint, vagy a földszint legalább egy része teljesen zárható legyen mielőbb, ennek racionális megoldása, hogy acél keretek kerülnek betervezésre a végleges nyílászárók részére, és - ha földszint kerül zárásra - akkor ideiglenes lemezajtók kerülnek beépítésre a zárható részre. Viszonylag kis költséggel mód van a lezárt részen riasztó beépítésére, itt még akár egy mozgásérzékelős fényjelzős-szirénás jelző kialakítása elegendő lehet. A rendőrségre bekötés e szakaszban talán nem indokolt, meg , nem is biztos, hogy hatékonyabb, mint a szomszédoknak jelző sziréna vagy fényjelző. Ekkor még csak a kisformátumú betörők időszaka jött el ugyanis, akik ha látják a riasztót, nem nagyon folytatják az akciót.

Fontos a megfelelő szervezése a munkáknak is a megelőzés szempontjából: az értékesebb anyagokat, berendezéseket csak már zárható és riasztható terekbe építsük be, és mindig a legutólsó szükséges és még nem akadályozó időpontban legyenek csak a helyszínre szállítva.

Az elektromos munkák csövezésénél, kivitelezésénél törekedni kell arra, hogy a végleges riasztó rendszer szerelése mielőbb megtörténjen, immár a rendőrségre bekötött, több mozgásérzékelős rendszerben. Csak ezt követően célszerű az igazán értékes és kelendő szerelvények, fűtőberendezések stb. helyszínre szállítása és beépítése.

Kiegészítésként célszerű a következők mérlegelése:

ˇ mindenképp javasolható az építésre vonatkozó biztosítás megkötése, ha nem generál vagy fővállalkozóval történik a munkavégzés, ( aki rendelkezik biztosítással ) és ha bizonyos nagyságrendet elér a munka értéke, azaz a kockázat meghaladja az ésszerűen egyénileg felvállalható mértéket. Ez persze építkezéstől , építtetőtől függ, mekkora érték.
ˇ Nagyobb biztonságot jelenthet az építtető szempontjából a generál - vagy fővállalkozási konstrukció, hiszen itt a munkaterület JEGYZŐKÖNYVILEG RÖGZÍTETT átadása után a munkák befejezéséig - ha erre is kitér a jegyzőkönyv - a lopás kockázata is a vállalkozót terheli.
ˇ Fontosnak tartom, hogy a helyszínre kiszállított illetve beépített anyagok, berendezések stb. jegyzékét az építtető napra készen ismerje, legyen listája, különösen biztosítás esetében ez hasznosnak bizonyulhat a károk elismertetése tekintetében.
ˇ Amennyiben a kivitelezés részben vagy egészében házilagos, főként ha az építés tavasszal kezdődik, jó megoldás ha valaki szinte folyamatosan a helyszínen van, azaz felfogadott építőipari munkás szállás és étkezés valamint bér ellenében éjjel - nappal tartózkodjon a helyszínen. Ez sokat segíthet nem csak a lopások megelőzése, de például a beton utókezelési igénye, locsolások, stb. esetében is.
ˇ Ha ömlesztett vagy raklapos anyagot kell a helyszínen tárolni, és nincs biztosítva a folyamatos felügyelet, a lehető legrövidebb idő alatt kell elhelyezni a telken az anyagokat, és lehetőleg az utcai front felől takart helyen. Ne legyen kihívás az órákig az utcán álldogáló anyagszállító, vagy az őrizetlen telken a kerítés közelében jól látható, csak átlátszó fóliával takart cementes zsák halmaz, stb.
ˇ Amikor a ház már készülget, a belső világításokat célszerű változó ütemben és helyen felgyújtva hagyni, főként ha a belső terekbe a belátás ideiglenes függönnyel is takart, hiszen az esetleges otthon lévő tulaj jelentős kockázatot jelent a szándékolt lopás tekintetében.
ˇ Bizonyos kockázat csökkentést jelenthet, ha a településen működő valamely szakcége a településen végzett őrjáratai keretében az építési helyszínre is "ellátogat", mert így rövidülhet és kiszámíthatatlanabbá válhat a lopásra "rendelkezésre álló" idő.

Most így első körben ezek jutottak eszembe, zárva soraimat azért szeretném elmondani: az építkezés és felújítás "veszélyes üzem", nem csak munkabiztonsági szempontból, de az "óhatatlan veszteségek" tekintetében is. A kockázatok ésszerű tervezéssel, kis figyelemmel csökkenthetők, de persze ki nem zárhatók.

Üdvözlettel és az esetleges kérdésekre készen állva:

tacsa