Gyula, bár nem hiszed, de én is tüzér voltam, ergo mellébeszéléssel ne fárassz.

 

Mikor függött a lőelemképzés a löveg helyétől, azon kívül, hogy tengerszint felett 500 m felett, vagy alatt helyezkedik el (ettől is csak akkor, ha lőtábla alapján számoltál)? Rendes üteg ezer éve az összes tervezett tüzelőállására kiszámolta a tervezett célok lőelemeit, még a körletben, nem így követelted te magad is? Meg hogy még minden új meteoval frissítse is?

 

A példádban ki, mikor, milyen érvényességgel ad meteo-t, hogy lesz abból ballisztikai adat? Mennyi a meteo közepes hibája? Honnan tudja a tűzeszköz a lövedék típusát?

 

A németeknél pl. melyek a lőtáblai viszonyok?

 

Milyen eljárásokat alkalmaznak, ha kidurrant az időjelző állomás?

 

Mi a teendő, ha a cél nem megfigyelhetővé válik?

 

Te elfogadtad volna az ütegparancsnokodtól, ha megkérdezed tőle, mennyi volt az oldalszél miatti javítás, hogy tudja a f@szom, a gép számolta?

 

Nálatok a lövegpk-knak nem kellett a löveg egyéni javításai és a lépcsőzöttség meg a tűzlegyező miatt javítani? Tény, hogy a lövegenkénti ESZG gyorsabb és megbízhatóbb, de mi a különbség?