Lutra Creative Commons License 2021.03.23 0 0 96326

Karafiáth Orsolya

ha nyáron hullnak a levelek

        Georg Traklnak

Georg túl őszies
ma minden
vagy csak én vagyok fáradt
s ezért nem látom az eső mögött
a nyarakat
pedig gyönyörű ez a zuhogás
és mi is
mi is
jaj mit is akartam mondani

Georg
nekem túl szép vagy
és túlságosan fájnak a verseid
nem tehetsz rólam
de én sem tehetek semmit érted
– itt ősziesedsz soraimban –

gyertyát gyújtok ma este
s csillagot képzelek így
hiányod helyére
s arra gondolok
hogy tudsz-e verset írni
ott hol valóság a „mozdulatlan lehellete
és minden annyira elmosódott
mint ahogy te azt nekem jó előre elképzelted –

Georg
ha idegenek szavaim
próbáld nem-érteni őket
hisz én csak megírtalak
mert te is megírtál engem
mielőtt egyáltalán élhettem volna
s nekem így csak halálod hagytad
végtelen kútnak
melyből túl nehéz meríteni

hogy bosszú ez
vagy igazi ajándék
döntsd el te
én rád bízom ezt a verset
hisz mindig is a legjobb bírám
te voltál