Lutra
2021.03.21
|
|
-1 0
1216
|
Fövényi Sándor
Mese mese átka
én hat-hétévesen meghaltam, nem vették észre, mert csak úgy állva, de jártam tovább az iskolába, ha kellett szavaltam, a menzán kétszer kértem repetát, (csak túrós-csuszát) és szemem alatt a mély-lila maszat, nem hullafolt volt, a Kovács Józsi vert be egyet a négy céből.
tegnap azt álmodtam, hogy élek, - na baszd meg - kezdhetem elölről az egészet, fogat, körmöt növeszteni, tipegni kéztől-kézig, ballagni a sorban mikor apám kísérik, az oviban megint csiga a jelem, — s újra állva halni - hiába vágtázik velem a jelen.
szerelem kéne', hol itt, hol ott, lehet csapzott angyal, vagy jólfésült kurva, csinálnánk pár sanda csillagot, (néhány csóró jampecot) az ég baldachin ágyába bújva, és ti itt-ott fattyaim, lesz, ki parszeknyit tipeg, lesz, aki az első árvaházig, s a fog-köröm vajon minek, ha a sehol híg tejét zabáljuk mindhalálig. |
|