Speaker, Speaker! Nem tetszik ez a Korovioffnak írt mondatod, hogy "Neked hiszek". Úgy tűnik belőle, mintha nekem nem - bár szíved joga. :-(
Viszont utánanéztem SGy esetének: az MNB tv. életbelépésére hivatkozva nem választották meg, ami az én olvasatomban azt jelenti, hogy "legálisan" szabadultak meg tőle, a tiedben pedig, hogy politikai okokból nem választották meg. Gyakorlatilag ugyanaz, amit te pozitívan, én viszont negatívan itélek meg. Egyébként az MNB tv. életbelépése előtt még nem volt meghatározott idejű mandátum az MNB elnökök számára.

Az MNB tevékenységével kapcsolatban szerintem egyszer csúsztatsz, másszor meg nem igazán érted miről van szó:

A csúsztatás: "A jegybanki törvény csak azt rögzíti, hogy a veszteségekért az állam köteles jótállni. Ebből következik a gyakorlati tény, hogy a nyereségeivel az MNB még sohasem számolt el az állam felé. "

Ezzel szemben a tények:

Az MNB feladatai
Monetáris politika
5. § (1) Az MNB a hitelintézetek 8. §-ban foglalt eszközökkel történô jegybanki irányítása révén befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet.
(2) A monetáris egyensúly megôrzésére irányuló tevékenységével az MNB elômozdítja a gazdaság egyensúlyának megvalósulását.
6. § Az MNB monetáris politikáját, valamint e politika érvényesítésének eszközeit e törvény keretei között önállóan alakítja ki.
7. § Az MNB a 4-5. §-ban említett feladatának teljesítése érdekében befolyásolja az általa kibocsátott pénz (a továbbiakban: jegybankpénz) mennyiségét (kínálatát).
Monetáris politika eszközei
8. § Az MNB monetáris politikáját refinanszírozással, a hitelintézetek kötelezô jegybanki és likviditási tartalékának szabályozásával, árfolyamok és kamatok befolyásolásával vagy meghatározásával, nyíltpiaci műveletekkel és más jegybanki eszközökkel valósítja meg.
Refinanszírozás
9. § (1) A refinanszírozás keretében az MNB
a) értékpapírokat számítol le (visszleszámítol);
b) refinanszírozási hiteleket nyújt értékpapír fedezete mellett vagy anélkül;
c) értékpapír ügyleteket köt visszavásárlási megállapodással.
(2) Refinanszírozási hitel fedezetéül nem fogadható el a hitelintézet saját kibocsátású értékpapírja.

Az MNB jövedelemszabályozása
78. § (1) Az MNB bevételei és ráfordításai alapján számított tárgyévi eredményének az MNB éves közgyűlése által meghatározott hányadát - a fejlesztésre, tartalékolásra, valamint egyéb célra visszatartott összeget meghaladó részt - osztalékként fizeti be a központi költségvetésbe.
(2) Az MNB és a központi költségvetés az MNB éves közgyűlése által osztalékként megállapított és az osztalékelôlegként megfizetett összeg különbözetét a közgyűlést követô 8 napon belül egymás között rendezi.
(3) A közgyűlés az éves nyereség felosztása és a költségvetési befizetés megállapítása során köteles gondoskodni arról, hogy az MNB saját tôkéje ne legyen kevesebb, mint a forgalomban lévô bankjegy- és érmeállomány éves átlagának 9%-a.
(4) Ha az MNB tárgyhavi bevételek és ráfordítások alapján számított eredménye pozitív, az MNB a tárgyhónapot követô hónap 25. napjáig e nyereségének megfelelô osztalékelôleget fizet.
(5) Ha a tárgyhónap utolsó napján az MNB saját tôkéjének összege meghaladja a forgalomban lévô bankjegy- és érmeállomány átlagának 9%-át, az MNB a tárgyhónapot követô hónap 25. napjáig a többletet az MNB általános tartaléka, annak hiányában az eredménytartalék terhére, azok mértékéig, köteles a központi költségvetésbe befizetni.
(6) Ha az MNB tárgyhavi bevételek és ráfordítások alapján számított eredménye negatív, a központi költségvetés a felmerült veszteséget a tárgyhónapot követô hónap 25. napjáig az MNB-nek megtéríti.
(7) Ha a tárgyhónap utolsó napján az MNB saját tôkéjének összege kisebb, mint a forgalomban lévô bankjegy- és érmeállomány átlagának 9%-a, a központi költségvetés a különbözetet a tárgyhónapot követô hónap 25. napjáig eredménytartalékként az MNB-nek megtéríti.
(8) Ha a tárgyhónap utolsó napján a (4)-(7) bekezdés alapján az MNB-t és a központi költségvetést is fizetési kötelezettség terheli, akkor a felek az egymással szembeni kötelezettségeket bruttó módon számolják el és a kötelezettségek egyenlegének megfelelô összegben pénzügyileg teljesítik.
(9) A tôkekövetelmény bázisaként meghatározott éves átlagállomány a tárgyhónap utolsó napján - a (3) bekezdés alkalmazásánál a mérleg fordulónapján - és az azt megelôzô tizenegy hónap utolsó napján kimutatott állományok számtani átlagaként számítandó ki.

Tehát ha megnézed a 78. para. 6. és 7. pontját ott vannak azok az esetek + rendezésük, amire te utalsz. Ez te is írod. Ebből viszont NEM az a gyakorlati hazugság következik amit te írsz! Olvasd el a 4. és 5. pontot!

A nem értés: "AZ MNB valóban nem áll bármely jött-menttel üzletelni, de gazdasági társaságokkal (bankokkal) igen."
Olvasd el a 8. parát. Az MNB, mint a bankok bankja, csak a bankokkal (+ pl. KELER) áll kapcsolatban = vezet nekik pénzforgalmi számlát. Ha ez az állítás igaz, és más gt-kkel nem áll ilyen kapcsolatban, akkor az MNB NEM végez kerbanki tevékenységet.