"Hol élsz? Lehet elvárni valakitől, hogy 2-3 év alatt milliókat veszítsen hálából? Pontosabban csak azért, hogy azokat a milliókat inkább mi keressük? Ha azért neveltük fel, hogy keressünk rajta, akkor egy szavunk sem lehet. Ha azért, hogy jó játékos legyen, akkor örülhetünk, mert sikerült. :)"

 

Rosszul gondolkodik ő is és te is. Az, hogy játékosokat nevelünk, jó nekünk, mert:

- ha jó játékost nevelünk, akkor sikeres csapatot tudunk kialakítani

- ha eladjuk, jó pénzt kapunk érte, amit vissza tudunk forgatni az utánpótlásnevelésbe és ezáltal újabb jó játékosokat tudunk nevelni

És jó neki is, mert:

- olyan alapképzést kap, amivel el tud szerződni topligákba

- tapasztalatot szerez egy európai szubtop csapatban

- ha nálunk sikeres lesz, akkor nő az ázsiója és később magasabb fizetést tud majd kérni.

 

Lehet, mondani ilyen hangzatos lózungokat, hogy "milliókat keresünk rajta", csak éppen azt felejted el, hogy korábban milliókat is invesztáltunk bele. Ami most nem térült meg. És ha nem éri majd meg játékost nevelni, mert ingyen elmennek, akkor nem fogunk (annyi) játékost nevelni. Az jobb lesz? Akkor a Barcelona és a Manchester United nem fog tudni tőlünk középpályást igazolni, a Juventus pedig védőt. Ha nem lesznek nevelőklubok, akkor nem lesz kit elvinni sem. A topklubok már régóta nem nevelnek, hanem vásárolnak, egyes dél-amerikai, francia (persze nem a PSG) és portugál klubok, valamint az Ajax, a Dinamo Zagreb, a Partizan Beograd stb. látják el a nagyokat futballistákkal. Ezek a klubok ebből élnek, de csak addig, amíg kifizetik a játékosok árát. Ha kirúgod a piramis alját, akkor összeomlik.

 

Ha Brobbey türelmesebb lett volna és nem rövid távon gondolkodna, akkor maradt volna, mert most ugyan ingyen el tudott menni, de ha valóban beváltja a reményeket, akkor 2-3 év múlva 1-2 bajnoki címmel (OK, egy valószínűleg most is lesz neki), esetleg néhány jó BL-meccsel a lábában nem 6 milliós játékosként menne el az RB Leipzigbe, hanem, mondjuk 30-40 milliósként a Milanba, a Dortmundba, vagy a Tottenhambe. És jóval többet kereshetne, mint így, hogy nem azt mondják, hogy nekünk ő kell, kerül amibe kerül, hanem ő kell, mert ingyen van és nincs benne kockázat, ha mégsem jön be. Az az anyagi "veszteség", ami ezalatt a 2-3 év alatt érte volna, pillanatok alatt megtérült volna az első komoly szerződés aláírásával. A Bundesligában bajnok aligha lesz, a keret erőssége alapján legutóbbi BL 4 közé jutás, szerintem, egy kicsúszott eredmény volt a Lipcsének. Ahogy a miénk is 1 évvel korábban. Most pedig simán kiestek egy gyengélkedő Liverpool ellen. Jelenleg ez egy szervezett, fegyelmezett, de meglehetősen szürke csapat, egyéniségek nélkül. (Bár, Szoboszlai sérült és tőle várják, hogy majd szervezi a játékot.)

 

"Én bizony el tudom képzelni, hogy nagyon sok pénzt kap a Lipcsétől azért, mert ingyen ment oda. Sokkal többet is fog ott keresni, és szerintem több esélye is lesz játékra, azaz tovább fejlődésre."

 

Többet fog keresni? Mennyivel? És ha többet keres, akkor mi van? Azért az Ajaxnál sem halt volna éhen. Akinek a pénz az elsődleges cél, az nem viszi sokra, ez régi tapasztalat. Ugyanis, abban a pillanatban, hogy megvan a nagy pénz, elveszíti minden motivációját. Aki a "szakmáját" szereti, aki jobb játékos akar lenni, aki sikerre éhes, az viszi sokra. A pénz pedig úgyis jön majd magától, mivel aki jó játékos és sikeres, azt mindig jól meg is fizetik.

De Ligt, De Jong, Van de Beek és első körben Gravenberch is megértette, hogy előbb invesztálni kell és utána lehet majd learatni ennek a gyümölcsét. A kis Kluivert és Brobbey nem. De még a kis Kluivert is pénzért ment el.

 

"Eszembe jutott valami. Miután lejárt az UEFA-nál a benevezési határidő, egy benevezett játékosunk, Promes, elment. Ilyenkor nem lehet helyébe valakit benevezni?"

 

Nem.

 

"Nem ez a lényeg, hanem az, hogy adjunk neki egy dátumot, melynél tovább nem várunk rá. És az a dátum, ne fél vagy egy évvel szerződése lejárta előtt legyen! Ha ezt nem vezetjük be, akkor még sok "Brobbey-nk" lesz."

 

Ezzel teljesen egyetértek. Mondjuk, azt nem gondoltam volna, hogy Overmarst ennyire meg tudják vezetni, hogy különösebb alap nélkül is bizakodik abban, hogy hátha mégis aláír.