Jánosházy György

Mint repülő...

Mint repülő, ki más hazát akart,
s az óceánnak bátran nekivágott:
előtte messzi, rejtelmes világok,
mögötte eltűnt már a régi part,

fölötte az elérhetetlen ég,
alatta mord hullámok, összefolyva
egy véghetetlen, fakó fényü foltba,
és ő ott úszik párás messzeség

mezsgyéjén, semmi és minden határán
hazátlanul, fagyos lélekkel, árván,
elakadó motorral tör remegve

új part felé, új, névtelen terekbe,
s be messze – vagy tán nincs is az a part!
Mint repülő, ki más hazába tart...