Kedves Olvasó, tisztelt MBTGYE tagok nem tagok, illetve szeretett Gyűjtő-Kutató társak! :-)

 Egy rövid fejezet végére értem! Talán sokak számára meghökkentő lesz a következő pár sor, szándékom az volt, megértéssel, jószándékkal előbbre vigyem közösségünk sorsát.

 Az elmúlt években gyakran felmerültek itt (is) nem téglás kérdések, és sok feszültség adódott bizonyos nézeteltérésekből, számos esetben stíluselemekre utalva, hivatkozva. Nemrég Laci idézte nekünk, mit ír az értelmező szótár a személyeskedésről, de az idézet ellenére annak értelmezése más utat vett...

 Célom az volt, hogy görbe tükröt tartsak neki, és bizonyos értelemben közösségünknek, és persze magamnak is. Mit tettem ezért, miként valósítottam ezt meg? Elmondom... 

 Végeztem egy "kísérletet", amire ez a szó nem megfelelő, de most nevezzük így, az egyszerűség kedvéért. Úgy döntöttem, felveszem Laci stílusát. Megnézem, mit eredményez ha "Mester" és "tanítvány" kezd el beszélgetni, ugyan abban a stílusban. Nem teljesen lemásolva azt, mert az túl feltűnő lett volna. (ezért pl a szövegtördelés, fogalmazási stílus és szóhasználat szándékosan másított volt) Egy adott ponttól ezt a kommunikációs stílust használva megvizsgáltam, hova lehet így eljutni... (kérdésfelvetés!).

 3 végpontot határoztam meg. (Megjegyzés: a klinikai kutatásban a végpont az a kérdés, amire a vizsgálatot tervezik, vagy az az eredmény, vagy időpont aminek teljesülése esetén a vizsgálatot befejezik.) 

Végpont 1= sikerül-e személyeskedést belekeverni és fenntartani mindkét oldalon 1 héten belül? eredmény: sikerült (végpont teljesült, pipa) amit igazolnak a "szófosás", "hazugság", "gúny", "személyeskedés" stb. szavak megjelenései

Végpont 2= átkerül-e FB oldalra a téma eredmény: átkerült (végpont teljesült, pipa)

Végpont 3= sikerül-e megosztottá tanni az olvasótábort, gyűjtői kört? eredmény: mivel szépen jöttek mindkét oldalon a mínuszok és a plusz jelek, ezt is sikeresnek kell minősítenem (végpont teljesült, pipa)

 A vizsgálat sikerrel járt, mert a kérdésekre a válasz megszületett. (Megjegyzés: az ilyen esetekben nem azt nevezzük sikernek, ha számunkra szimpatikus válaszokat kapunk, hanem azt, ha kapunk választ, akkor is, ha az negatív.) Úgy vélem, hosszú távon egyik végpont eredménye sem szolgálja közösségünk érdekeit. Az igazi siker talán az lehet, ha most vitapartnerem a saját útján megtapasztalva azt, amit mások máskor panaszként felhoztak, majdan közelebb kerülünk egy olyan jövőhöz, ahol a nézeteltérések minimalizálódnak. Biztos vagyok benne ugyanakkor, hogy ez nem volt kellemes tapasztalás, amit a 71384-es bejegyzés lelkülete számomra igazol. Ennek megjelenése győzött meg engem arról, sikerült a görbe tükröt megvalósítani...

 Nem akarok megbántani senkit. Gondolkodjunk el közösen, mit tudunk mindebből tanulni. Szolgáljon az elmúlt pár nap adok-kapokja példaként mások számára. Ilyen formában csak a "sérülést" gyártjuk futószalagon, nem vezet sehova... A közösségünk ereje a közösségben van, ezt tartsuk meg, ezt építsük. Mi nem egymás ellenségei, versenyzői, konkurensei vagyunk, hanem egymás gyűjtő-kutató társai, akkor is, ha eltér a véleményünk, akkor is ha nem ugyan azt és ugyan úgy gyűjtjük...

 

Végül elnzését kérek a képkedvelő olvasóktól -én is szeretem ha van kép!- de szándékosan kellett úgy fogalmaznom ahogy, mert egyéb esetben nem lett volna megfelelő mértékű az "ellenállás"...

A tégla legyen veletek! :-)