A humán menedzsment azért jelentősen tudja intenzifikálni a természetes folyamatokat. Lényeg, hogy a menedzsment pozitív visszacsatolást hozzon létre.

Erdő esetében képzelj el egy folyamatos szelektív vágással karbantartott cserjés erdőt, amelyből minden télen ki lehet hozni a biomassza 10-15% vagy akár többet is. Sosem vágsz ki végleg egy fát sem és a biomassza örökké az intenzív növekedés fázisában van tartva maximalizálva a CO2 elnyelést. Számtalan faj alkalmas erre: tölgy, mogyoró, gesztenye - ezeknek a termése makkoltatható is tehát élemiszertermelésben is haszos lehet egy ilyen erdő.

 

https://www.lowtechmagazine.com/2020/09/how-to-make-biomass-energy-sustainable-again.html

 

Lényeg, hogy az így szerzett biomasszát ne csak bedobáljuk egy kemencébe visszaforgatva a szént a légkörbe. Lecserélve az egyszerű kazánokat egy zárt retortás fa gázosítóra az energiatartalom 80%-a kinyerhető és a maradék kémiailag és biológiailag stabil faszén. A gázosítást lehet központilag is végezni, és az energia szállítására a meglévő földgáz hálózatot használni. Az energiával fűthetjük a házakat, üvegházakat, iskolákat, vagy bármit amit eddig is kellett...

 

Az utolsó lépés a faszén eltüntetése, hogy nehogy valami kapzsi figura (politikus) pár év múlva ezen próbáljon keresni és hazavágja a folyamatot. Porrá őrölve állattartó telepeken az alomba (mélyalmos rendszer) vagy a hígtrágya medencébe juttatva a faszén megköti a trágya ammónia, nitrát, foszfor tartalmát - biológiailag aktiválódik és a komposztálási / erjesztési folyamat végén kijuttatva a kész trágyával a termőföldekre / kertekben kimondottan hasznos talaj kondicionáló. Így szétkenhető az összegyűjtött stabil szén a termőföldek teljes felületén és talán nem "bányássza" vissza senki.

 

https://en.wikipedia.org/wiki/Biochar

 

Ezek a folyamatok mind kipróbált dolgok, különösebb technológiai fejlesztés sem kell hozzájuk. Energiatermelésben, munkahelyteremtésben és mezőgazdasági inputban is pozitív visszacsatolású.