"az üveglap dolog lemezalátét helyett érdekes dolog. Ki fogom próbálni."

 

Bármit piszkálsz bele a meglévő cuccba, legelőször fel kell írni, és kitűzni tacepaora az önmagába visszatérő, szent rezonánskör útvonalát, és ennek arányait (a tőmeg és rezonancia szempontjából) megvizsgálni:

 

barázda - tű - tűszár - rugalmas_tűbefogás - pickupház - fej - kar - karcsapágyak - kartartó_bak - kardeszka - szubsasszi - tányércsapágy - szubtányér - tányér - lemezalátét - lemez - barázda

 

Minden változtatás bármelyik ponton az egész körre hatással van, de nyilván nem azonos módon. Ahhoz, hogy az egyes építőelemek jellegzetességeit kitapasztaljuk, baromi sok zenét kell hallgatni, ami éppen attól nem fárasztó, mert a hallgatott lemezbe vasalt zenének más-más karakterét emeli ki, vagy fedi el - ennyit a hangzáshűségről és a hifisták által üldözött "valóságról". Egyetlen valóság létezik: a médiumok valósága!

 

A fenti rezonánskör talán legkönnyebben változtatható, ugyanakkor talán a legnagyobb különbségeket okozó modifikációját a lemezalátét cseréjével lehet előidézni. egyrészt - a tűt leszámítva -, a lemezalátét van a legközelebb a barázda-tű kapcsolat által keltett rezonanciához, aminek a továbbjutása és kezelése szempontjából talán legnagyobb jelentősége van.

 

A lemezalátét hatását azonban abszolút mértékben a tányér anyaga, tömege, csapágyazása is meghatározza, ezért nincs tuti megoldás és ajánlás az alátétre vonatkozóan. Tök felesleges bármilyen csodaszernek kikiáltott méregdrága alátétnek előre bedőlni, hiszen az is előre borítékolható, hogy annak egy konkrét irányba előidézett változása vagy előnyös, vagy hátrányos lesz, 50-50% eséllyel.

 

A saját cuccunk hangolásához különböző olcsón beszerezhető anyagok is kellő támpontot fognak adni ahhoz, hogy a különböző tulajdonságó, összetevőjű alátét mire képes. A szokásos kísérleti alátétek lehetnek: különböző vastagságú és keménységű filcek, kisebb-nagyobb szemcseméretű és vastagságú parafa lapok, impregnált anyagok stb. És vannak azok a tányérok, amik a rezonanciákat illetően kellően semlegesek alapból, ezért nincs is különösebben szükség ezek blokkolására, a zenei részleteket, dinamikát is maszatoló, alátéttel történő elcsatolásra. (Gondoltam én is, pl. a Townshend Avalon pörgettyűmmel, de a töksüket ebonit(?) tányér és a kis szubtányér közé tett írógéppapír is brutális lemezalátétként viselkedett!!!;)

 

Ami a rezgésmentes (najó, olyan nincs, legfeljebb más tulajdonságú) lemezjátszó házat, dobozt illeti, itt is a fenti rezonáns kör tulajdonságai lesznek a mérvadók. Hogy egy doboznak milyen tulajdonsággal kell bírnia, az meg a közvetlenül alatta lévő polctól, állványtól legalább annyira függ, mint attól, hogy függesztett, vagy fix kivitelű maga a komplett rezonánskör, ami a lemezjátszó mértékadó karakterét meghatározza. Szóval, lehet, hogy nem a legdrágábban kivitelezhető megoldásnak esnék neki rögtön... Lehet, hogy először csak kiszedném valahogy az eredeti dobozból a komplett mechanikát és kevésbé rezonanciára hajlamos közvetítéssel letenném valami rendesebb állványra... Vagy hagynám a francba az egészet;))