Érdekes cikk, szinte kedvet kaptam, hogy előbányásszam a 401-et, és csináltassak neki egy kávát kanderstégi palából. Van egy cég, amelyik gyönyörű intarziákat készít mindenféle színű kőből, többnyire címereket épületekre, na ők tizedmilliméter pontosan tudnak követ vágni, tetszőlegesen komplikált alakra. Nekik valszeg ujjgyakorlat kivágni egy kávát...

Mondjuk nem szólt a Garrardok legégetőbb problémájáról, hogy a motor alsó csapágya zárt, szegecselt, nem egyszerűen bontható, ezért általában nincs is felújítva. Ha pedig az kiszárad, akkor melegszik, ha pedig melegszik, akkor kilágyul a motortengely golyója alatti keményfém lap, berágódik, és a motor zajos lesz. Ki kell fúrni a szegecset, helyére menetet fúrni, szóval nem igazán a konyhaasztalon végezhető munka.

Ez az üveglap dolog lemezalátét helyett érdekes dolog. Ki fogom próbálni. Egyébként most az a gondolat is felötlött bennem, hogy hogyan szólhat a Garrardon az 1.2 kg-os Kenwood kerámia lemezalátét...

Ami az eddy féket illeti, az elég megosztó dolog. Van, aki a Thorensben is kiszereli, vagy az EMT-ben, bár ott nem is eddy van, hanem "felt brake". Sokak szerint viszont a kiszerelt fékes, és frekigenerátoros készülékekből kiveszik a varázs, erősen hasonlítani kezdenek egy direct drive-ra. Nekem pl az egyik TD 124, amiben Papst motor van, motorvezérlőről megy, de benne hagytam az eddy-t.

Az pedig, hogy az eddy "to allow adjustments in turntable speed and to adjust for slight variations in the size of the idler wheel", nem tudom hova tenni. Miért nem képesek a népek megtanulni, hogy az idler hajtás sebességének semmi köze nincs az idler átmérőjéhez? Sőt, sok esetben muszáj fogni az idlert, levinni a pinyóba, befogni a hobbymatba, és leköszörülni róla az évtizedek alatt felkeményedett részt.