GyőrPécs 2.0 Creative Commons License 2021.02.26 -3 5 71366

Menjünk sorba! (Hogy máshogy...)

1. Aki téglát gyűjt, az nem gyerek! Fogalomzavar, vagy erős csúsztatás. Gyűjthet gyerek is téglát, nem vitás, és ő valóban gyerek. A téglagyűjtök között vannak ismereteim szerint serdülők, fiatalok 10-es éveik végén járók, és fiatal felnőttek is. Gyerekről én nem tudok. A többség (vagy mindenki) egyértelműen felnőtt. Korcsoportos lebontást nem adok ezen állítás mellé. Az tudjuk, hogy gyerekekre jellemző tulajdonságok az egész életünket végigkísérik, vagy periódikusan megjelennek, vagy akár időskorban térnek vissza. Életciklusunk lelki és hormonális fluktuációja áll a háttérben. A gyűjtői pszichológia is emiatt összetett, és ezért változik életciklusunk alatt. A gyerekek valóban igénylik a képeket. Én is ezt írtam. A felnőttek meg nem. Én ezt írtam. Ez nem azt jelenti, hogy a képi megjelenítés rossz, sőt sokszor kifejezetten jó is, pl egy grafikon sokat segít az értékek megjegyzésében. Persze ha valaki tovább görget, tegye meg, saját döntése. Az ajánlásodat olvastam erre vonatkozólag, köszönöm, attól még a felnőttekről alkotott véleményem nem változik. Ha valakit nem érdekel a csak szöveg, az nagyjából az a kategória, mint akit meg nem érdekel, hogy felesleges kép van a szövegben. Nem lehet minden olvasót kielégíteni, mert annyira különbözőek az emberi attitüdök. (Pl a médiában jellemző az olyan főcím melletti kép, ami nincs is aztán a cikkben, vagy csak aláírják: illusztráció... van aki ennek örül, van akit zavar)

2. Feltételezem viccből szerepel a szövegben, hogy az 1853-as tégla nem akkor készült. Bár erre a viccre semmi nem utal, csak sejthető, de akár félrevezető is lehet. Ami azonban itt biztos csúsztatás a 1568-hoz képest: 1853=közismert tégla, sokat láttunk belőle, gyakori a gyűjtők között, van padlás verziója is, láttunk már pirosat és sárgát is belőle stb. És az évszám valamint a tégla anyaga -mérete-lelőhelye nem lóg ki a többiek sorából. Nekem ez nagyon sok olyan infó, amit nem talállok sehol a pólyás évszámosnál. 

3. Az, hogy nem látom a képen a csatot, nem gondolom, hogy megér egy gúnyolódást. Továbbra is vágyam, hogy valaki mutassa meg élőben, vagy legalább ezen a fotón a csatot. Létezését nem vonom kétségbe, mert az általad említett szerzők szerintem láthatták is. Mellesleg a lényegen nem változtat -mint azt írtam- mert ha ez létezik is (vagy létezett is) akkor az egyértelműen azt bizonyítja, abban az évben Eck használta az uralkodóház jelét a tégláján. Mást nem jelent. Azt pedig feltételezhetjük ebből, sok más pólyás tégla készült akkortájt. Hogy 1568 előtt és után mennyi ideig, arra lennék kíváncsi. Még egyszer hangsúlyozom, mert talán ez nem volt tőlem érthető: mi bizonyítja, hogy csak és kizárólag Eck használta ezt a jelet? 

4. Külön öröm számomra, hogy láthatólag nem csak engem érdekelnek ebben a körben Győr 16-17. sz.-i metszetei. Nagyon helyes a megállapítás, komoly téglaégetők voltak akkor már a városban. És az is helyes, hogy ennek komoly kapacitása volt. De megléte és helye, illetve ábrázolása nem azt támasztja alá, hogy a pólyát csak Eck használta... Miért szólna e mellett? Ha jártas vagy a metszetek akkori születésében, kiadásában, átrajzolásában, akkor tudod, sokszor az ezt kutatók még azt sem tudják megmondani, hogy az eredetit ki metszette (rajzolta) és melyik évben... Nem is nagyon lehet, ne vessük meg érte őket, sokszor ugyan úgy a sötétben tapogatóznak mint mi...

5. Az "LRH" megfejtésének megdőlését nem értem, szerintem semmi nem indokolja, hogy azt elvessük.

6. A "nagyjából belőttek korban" helyes. Egyetértek. Felhívnám az olvasó figyelmét, a "nagyjából" és a "belőttek" szavakra. Senki nem állította ezen szerzők közül, hogy a téglát Eck gyártotta, bár az a mondat, amiből ez a 3 szó származik gyűjtőtársamtól, erősen ezt sugallja. Tévedés, pontosabban csúsztatás. Összemosása egyes állításoknak, és olyan tett, amikor egy idő után bizonyosságnak tekintünk feltételezéseket. 

7. Az utolsó mondot majdnem szívemből szól ("érvek", amikkel nem érdemes vitázni), mondhatnám, de nem lenne igaz, mert meggyőződésem, hogy sosem érzelmektől átitava kell kutatni, azt bármennyire is nehéz, észből kell tenni. Véleményem szerint érvekkel mindig érdemes vitázni, az visz előbbre, és tár fel újabb eredményeket, ezért a magam részéről úgy vélem inkább nem az érveket, hanem a tényeket nem szabad kétségbe vonni. 

Ez a mostani megfejtés-helyzet (osztrák pólya a téglán) 2 dolog miatt speciális, és nagyon eltér a megszokottól: a, mert olyan jelet vélünk a téglán látni, amely nem a kapitányhoz kötődik (használata így nem biztos hogy korlátozódik/korlátozódhat az ő hatalmi státuszához, vagy életéveihez) b, olyan korai korról beszélgetünk, ahol éppen kialakulóban volt a téglajelölés, méretezés, nagy tömegű gyártás. Az is lehet, a legelső jelölt tégla most éppen eszmefuttatásunk tárgya... (a rómaiakat és az újjal díszítetteket leszámítva)