„Mert Istók regény szereplő ugyebár…”

 

Előbb valóságos ember volt és csak utána került be az irodalmi művekbe. Még a keresztelési bejegyzése is meg van az egyházi könyvben. Fénykép vagy film akkor még nem volt.

 

„Kappák meg kb mind a Chupachabra meg hasonlók…”

 

A Chupachabrát először 1987-ben jelentették, azaz egy olyan korban, amikor gyakorlatilag bármiről adtak le beszámolókat: https://hu.wikipedia.org/wiki/Chupacabra

Az ezer éves japán krónikáknak nagyobb hitele van a szemembe, mint annak, hogy 1967-ben egy brazil parasztot zöld emberkék elkábítottak és mintát vettek belőle. Ezek alapján írta Charroux: „Lehetséges, hogy az a vád ér majd bennünket, hogy a múlt tanúit nagyobb megbecsülésben részesítjük, mint a saját századunkéit.

Készséggel elismerjük, de be kell látni, hogy sokkalta nagyobb hitele van annak, amit a fáraó parancsa szentelt meg, vagy annak, ami egy isten eljövetelét hirdeti, mint ha arról van szó, hogy Földön kívüli névtelenek leszálltak egy levendulamezőre!” (A világ urainak könyve, 1967)

 

„Szerintem a magyar vízi ember a Hanságnál nem egyetlen lény volt szerintem.”

 

Ez benne van a posztban is, a vége felé. Említik ezt a vízi/nádasi törzset a régi magyar mondák („páncélos halemberek”), s már a honfoglaló magyarok, vagy a rómaiak is itt találták őket. Írom is, hogy egy kihaló humanoid törzs élhetett ezen a 2000 nkm-es mocsaras területen, akik sok ezer éve még a föld több pontján éltek (Egyiptomtól Japánig). Ezek az ókorra, középkorra s néhány helyen egészen a 18. századig fennmaradtak. Istók sem egyedül volt a tóban (akkoriban még mindig élt egy-két család a mocsarak közt).

 

Jól kilogikáztad, hogy nem élhette volna túl egy kisgyerek a mocsári körülményeket, vadállatokat, teleket. Volt olyan szerző, aki szerint igen, de az egész érvelése nevetséges (a gyerek „hód”-ként élt volna).

De erről írok bővebben is.