Részletek a Károlyit és kormányzását bemutató ismeretterjesztő filmből (az idézetek nem feltétlenül szószerintiek, és időrendi sorrendben követik egymást).

 

"Károlyi neve eggyé vált a forradalom ígéretével. (...) Ha Károlyi kormányzását megnézzük közelebbről, papíron, elvekben a demokráciát és a jogállamiságot hirdették és a szélesebb jogokat, a gyakorlatban viszont pont az ellenkezője érvényesült.

 

Október 25-én Károlyi vezetésével megalakult a Nemzeti Tanács, amely magának követelte a hatalmat. (...) A Nemzeti Tanács és Károlyi Mihály támogatására a frontról érkező szökött katonák szovjet mintára megalakították a Katonatanácsot, amelynek vezetője az a Pogány József volt, aki hasonlóan Kunfi Zsigmondhoz 1919 márciusában nagy lelkesedéssel fogadta a proletárdiktatúra létrejöttét. (...) 1918 okt.26-án IV.Károly elhatározta, hogy Károlyit kinevezi miniszterelnöknek, és erről haladéktalanul meg is kezdte vele az egyeztetéseket. Azonban egy telefon hatására rövid időre minden megváltozott. A vonal túlsó végén Andrássy Gyula gróf, Duci bácsi beszélt. "Ha felséged kinevezi Károlyit, akkor jobb, ha engem bolondok házába küld, nekem akkor ott van a helyem!...

 

A lázongó budapesti tömeg hatására azonban, okt 31-én József főherceg mégis átadta Károlyinak a kinevezést. A főherceg emlékirataiban aznap este ez került: "Ezerszer jaj! Milyen iszonyatos szerencsétlenségbe fogja szeretett hazámat ez a vértelen, örömrivalgással telt forradalom még dönteni?! Három héttel elkésve küldtek ide, és már nem voltam képes a gátszakadást megállítani. Bizonyisten, nem akartam Károlyit!"

 

Az újonnan felállított kormány rögtön radikális intézkedéseket hozott. Kimondták Magyarország függetlenségét, majd néhány nap múlva kikiáltották a népköztársaságot is.

 

Károlyi maga nem volt egy jó operatív vezető, nem létezett kész programja, cselekvési terve, kész kormánynévsora sem. Semmiképpen sem mondhatjuk vezéregyéniségnek. Az utca embere, a tömeg, jól elmondott szónoklatokat, Károlyi hangzatos gondolatait ismerte, nem gondolta hosszan tovább, hova fog ez elvezetni, mindezt hogyan lehet megoldani háborúvégi körülmények között - szinte megmagyarázhatatlan eufória -  bizakodott abban, hogy Károlyi majd mindent meg fog oldani. Éppen ezért még sokkal nagyobb Károlyi felelőssége, hiszen ha valakinek, akkor őneki 1918. október 31-én vagy november 1-én nagyon sokminden adott volt ahhoz, hogy az ország sorsán fordítani tudjon.

 

Károlyi nem egészen öt hónapnyi kormányzása alatt, semmit sem tudott megvalósítani ígéreteiből. Általános választójogot ígért, de kormányzása idején egyáltalán nem tartottak választásokat. Sajtószabadságot és demokráciát ígért, de uralma diktatúrába torkollott. Földosztást ígért, amiből csak egy propaganda esemény valósult meg, és békét ígért, amiből végül Magyarország megszállása lett.

 

Károlyiék megalkotnak 43 néptörvényt, de szinte egyiket sem tartják be.

Vagy azért mert nem tudják betartani, vagy azért mert nem is akarják betartani. Egyik ilyen példa a sajtószabadság kérdése. Bár a háború alatt bevezetett katonai cenzúrát megszüntetik, mindeközben több lap megjelenését megtiltják. És számos más intézkedéssel is akadályozzák a szabad véleménnyilvánítást. Összességében elmondható, hogy a Károlyi-kormány legtöbb, egyébként haladónak tűnő gondolata megrekedt a hangzatos kijelentések, a be nem váltott ígéretek szintjén. (...) A Károlyi-kormányzat időszakában több mint 1000 embert végeztek ki. Nem tudják konszolidálni a helyzetet, mindvégig életveszélyben vannak a magyar állampolgárok"...

 

Folytatom...