Ennek fényében bővítem, amivel tudom.

 

1933. július 2-án érkezett a távirat az osztrákoktól, a kiadatás menetével kapcsolatban. (Előzményként átszállították emberünket Steinből Bécsbe.)

1933. július 3-án, hétfőn került sor a szállításra. A 11. sz. személyvonattal kezdődött a folyamat, ezt táviratozták meg, ehhez igazodóan készültek Budapesten, a fogadására.

A 11. sz. személyvonat 10:16-kor érkezett Hegyeshalomba, odáig az osztrák hatóságok kísértek, külön fülkében. 11:58-kor indult tovább a vonat, ez alatt a bő másfél óra alatt intézték volna az átadás-átvételt.

A papírmunka elhúzódott, így a személyvonatot menesztették, és a szűk egy órával későbbi, 3. sz. gyorsvonattal indult tovább a különítmény. Mivel ezen nem volt lefoglalt fülke, az állomásfőnök üríttetett egy fülkét, a gyorsvonat utolsó kocsijában.

Győrben utolérték a 11. sz. személyvonatot, és át is szálltak rá, annak továbbra is lefoglalt fülkéjébe. A hatfős kíséretet három rendőr és három fogházőr biztosította, a fogházőrök fogták közre Matuskát, és a rendőrök ültek szemben.

18:01-re értek Kelenföldre, elvileg ott készültek a képek. A vasúti kocsiból rabszállító gépkocsiba kísérték, és úgy vitték a pestvidéki törvényszéki fogházba.

Eddig a pontig a felhasznált 7 forrás lényegében egybevág. Van olyan, aki Hegyeshalomból, van, aki Győrből, és van, aki Kelenföldről tudósított, de a lényeg azonos.

 

Ismerve a korabeli újságírók munkásságát, a tévedések, pontatlanságok sajnos valóban jelen lehetnek. (Egy tárgyévi rabszállítós balesetet például négy újság négyféle, lényegi elemeiben is jelentősen eltérő változatban írt le, és tett közzé.) Kevés kiadatást és átszállítást dokumentáltak alaposan, de Matuska esete, a jelentős érdeklődés miatt, ilyen volt. Ha a képet fogadjuk el eredetinek és hitelesnek, akkor egy termes, III. osztályú kocsi adódik, ami nem vett részt nemzetközi forgalomban. Ha így volt, akkor Hegyeshalmon csatolták a vonathoz, és ha a tartózkodás másfél órája alatt az újságírók Matuskát figyelték, akkor a háttérben feltűnés nélkül meg is történhetett a csatlakoztatás. Ezután mégis lekésték, tehát maradt a gyorsvonati néhány fülke egyike, amit felszabadítottak (vagy ott is adott a termes lehetőség), aztán Győrtől megint rendelkezésre állt a Cmn kocsi.

Ha Hegyeshalomban azt látták, hogy fülkébe szállt, és onnan táviratoztak Pestre, akkor a győri kocsicsere híre el sem jutott, és maradhatott a pesti sajtóban is a fülkés információ.

 

Cmn kocsi közlekedhetett a Hegyeshalom - Bécs szakaszon, vagy ilyesmire a Monarchia felbomlása után már nem kerülhetett sor, csak nemzetközi kocsival?

 

Matuska kiadatására egyébként még két alkalommal került sor (az első, amiről fentebb van szó, a vizsgálati célú átadás volt, a második a tárgyalás idejére, harmadszor pedig azután, hogy az osztrák bíróság által kiszabott 6 éves fegyházbüntetését letöltötte). Mindegyik esetben ugyanaz a tudósítások lényege: átadás-átvétel Hegyeshalomban, utána lefoglalt harmadosztályú fülke. Utolsó alkalommal gyorsmotorkocsit említ, de ugyancsak harmadosztályú fülkével. 

 

További árnyalás, hogy 1932-ből több olyan (belföldi) szállítás leirata is fennmaradt, ami végig fülkés III. osztályú kocsikat említ. A rabok felkapaszkodtak a magas lépcsőn, utána a csendőrök nyitották fel az egyes fülkéket, amelyeket négy fő befogadóképességűnek írtak. (Itt részletezték, hogy kiket hogyan kellett elkülöníteni.) Egy-egy Szeged - Kőbánya szállításnál egy teljes kocsit megtöltött a csendőrség a vizsgálati fogságban lévőkkel és az elítéltekkel.