8 éve kutatom a témát, lassan a végéhez érve, így igen nagy valószínűséggel kijelentem, hogy nálunk nem volt.

Az első, dokumentált vasúti szállítások az 1848-49-es eseményekkel függtek össze. Nagy létszámú fogolycsoportokat szállítottak a Pest-Szolnok vasútvonalon (onnan tovább Szegedre, gőzhajóval, vagy kocsikon, kelet felé), de csak lefoglalt, egyébként közforgalmú vasúti kocsikon.

1874-ben IM utasítás, majd 1878-tól az első hazai Btk. szabályozta a vasúti rabszállítást, oly' módon, hogy a szállítás megkezdése előtt 21 órával értesíteni kellett az első érintett állomás főnökségét, külön személyszállító kocsi vagy kocsiszakasz biztosítása érdekében. (Ez az időkeret később 24 órára módosult.) Ugyanezek szabályozták az őrök elhelyezkedését is, a kocsikon belül, továbbá az ajtók és ablakok zárását, az elfüggönyözést, stb.

Később pontosították, hogy a rabszállítás III. osztályú személykocsiban vagy kocsiszakaszban történhet, és külön intézkedés született a fülkés és a termes kocsikban való elhelyezkedésre.

Baross Gábor 1892-ben szabályozta országos érvényességgel, hogy a kísérő őrök töltött lőfegyvereket tarthattak maguknál, vasúti rabszállítás során. (A puska végén található szuronyt azonban hüvelybe kellett rejteni.)

1885-ben BM körrendelet szabályozta a toloncolást, amelynek szintén volt vasúti vonatkozása. A kocsik foglalása a rabszállításhoz hasonlóan történt, azonban a toloncszállítás díjmentes volt, a rabszállítás nem. (Erről kereskedelemügyi miniszteri rendelet rendelkezett.)

1900-ban főkapitányi szabályrendelet határozta meg azokat a vonatokat, amelyen csoportos / tömeges rab- vagy toloncszállítás történhetett. A hét különböző napjain különböző irányokon jelöltek ki ehhez (menetrend szerinti) vonatokat.

Az 1930-as évek közepéig, amikor a mai főúthálózat többé-kevésbé kialakult (6 méteres, szilárd burkolatú útpályával, 12 tonnás teherbírású hidakkal, gépjárművekkel), akkor kezdődött a távolsági szállítások közútra terelődése, kivéve persze a hadifoglyok szállítását, ami jellemzően mind az első, mind a második világháborúban főleg vasúton zajlott.

Számos további rendelet és szabályzat foglalkozott a vasúti szállításokkal, azonban különleges, kifejezetten rabszállításra épült vasúti kocsi egyetlen leírásban sem szerepel. Ez főleg azért érdekes, mert a rabszállító lovaskocsi teljes egészében a német mintát követve érkezett 1879-ben, és az évek során tőlünk nyugatra és keletre is használtak speciális rabszállító vasúti kocsikat. Valamiért nálunk nem jelent meg, talán az időzítés volt szerencsétlen, és a háború szólt közbe, utána pedig a közút kapta a nagyobb hangsúlyt.

Mellékszál, de rabszállító villamos is közlekedett nálunk, sajnos az sem volt különleges kocsi, csak megigényelt különjárat, a mai 28-as és a néhai 2-es villamos vonalán. Az első járat időpontja bizonytalan, 1921 és 1923 közé tehető, a megszűnése viszont ismert, 1925 tavasza. A Conti utcai fogház (Blaha Lujza tér), a Markó utca és a Gyűjtőfogház között hajtottak végre szállításokat. (Rövid életű volt, szerény irodalommal.)