Kedves Estee,
elszállt a hozzádszólásom, de megpróbálom megismételni:
A lényeg az, hogy te helyretetted magadban a dolgot, úgyhogy nem akarok okoskodni.
Szerintem nagyonjó, hogy szembenéztél magaddal, és ha nem úgy érezhetted akkor, nagyon jó alkalom a szülés saját magunk megismerésére.
Szerintem az életben -és a nagy kérdésekben: ilyen a szülés is- nincsnek eminensek meg "rossz tanulók", csak feladat van, amit meg kell oldanunk, amit végig kell élnünk. Nem lehet senkit elítélni, mert a nehezebb vagy könnyebb utat választja, a lényeg az, hogy az az ő útja. Ez válaszom holistnak is ccsa-nak is, hozzátéve: nem kellene egy-két tény alapján elítélni másokat, míg nem ismerjük a _teljes- embert, helyzetet (utána pedig már nem fogjuk :-)) )
Azt tudom hozzátenni: csak az kiabál, akinek nincs igaza...
Ha valaki meg van győződve saját igazáról,. az nem szorul önigazolásra mások kritizálása által, elmondja, mi a lehetőség, és kész.
Még egyszer köszi, Estee, hogy ilyen részletesen megosztottad velünk tapasztalataidat, tanulságos volt nekünk is.
Hogy alakult tovább a sorsotok?
(Ugye nem hibáztattad a férjed, mert volt egy ilyen megjegyzésed is, hogy az ő negatív gondolatai hatottak rád...Ugye tudod, hogy csak az tud ránk hatni, aminek utat engedünk..?)

Sóuser,akinek (remélhetőleg) jövő júőniusban szintén szembe kell újra néznie magával :..:-)))