Ugyanannyi erőforrásból lehetett volna magyar, cseh vagy NDK színvonalú tömbházakat is építeni

(Pl. működő közös kémény, neadjisten távfűtés, működő csatorna, szemétledobó, vízrendszer, ilyenek stb.)

 

Én 89 október végén jártam abban az épületgépészeti üzemben, amelyikre pártutasítási alapon kilőcsölték a falurombolásos blokkokba szánt fürdőkazánok (fürdőhengerek) gyártását.

 

Pontosabban: azok fatüzelésű tűztereinek a gyártást.

 

Na most légy erős: se rajz nem volt, se műszaki leírás. Az utasításban annyi állt, hogy "200 literes kazánhoz".

Se átmérő, se más méret... csak ennyi.

Meg az, hogy az önköltsége nem haladhatta meg a (most mondok egy összeget) a 2-3 ezer forintnyi pénzt / darab.

 

Fogalmuk sem volt a gyáriaknak hogy mit és mekkorát kell csinálni.

Sőt, még nyersanyag-kiutalást sem kaptak hozzá (mert akkora anyaghiány volt, hogy  minden anyagot és alkatrészt, (pl. vaslemezt, zsanért, csavart stb.), csak a megyei pártbizottság gazdasági osztálya által jóváhagyott, minisztériumi kiutalásra lehetett csak beszerezni - a megyei kvótából.

 

Csakhogy itt ilyen anyag-kiutalást nem kaptak - ergo az udvaron talált anyagokból kellett valamit csinálni - ami még lehetséges is lett volna... ha nem ezer darabról lett volna szó féléves időszakra.

 

Képzeljétek el, hogy úgy "oldották meg", hogy 60 centinként feldaraboltak egy 400-as csövet - amire lángvágóval ajtót vágtak és arra 3-as lemezből hajtottak egy "kályhaajtót". Ez volt a fürdőkazán "tűztere".

 

Szerencére ezekből egy szálat sem szállítottak sehova... mert jött a december.

89 decembere.

.