Hihetetlen, de a sakálokat ölő csapdából élve sikerült kiszabadítani.

Egy barátom segìtett. Ketten felnőtt emberek kézzel nem tudtuk széthúzni a csapdát. Ketten teljes erőből nyomtuk, tapostuk, mire engedett annyira, hogy kiszenvedjem belőle a mudit. 38.000ft. 40km. Állat ambulancia, késő este.

Egy darab csontja sem tört. A lapockáján zúzódás és ennyi. A második szülinapja.

Vadász mester, Körzeti megbízott, vadőr, barátok, fél nap telefonálgatás. Hiába. Én vagyok a hibás. Persze még tudtam volna támadni, hogy rossz műszaki állapotú, jelöletlen, beásott csapda. A vadász mester volt a lég közönyösebb. A rendőr segìtőkész volt, a vadőr még legalább őszintén sajnálta. 

Gyakorlatilag tanyán gazda létemre, az van, hogy a mezsgyémen kìvül a köves úton sétáltathatok csak. Gyönyörű látvány lennék, ha a köves úton caflatnék a kutyákkal... amúgy dolgozó terelő kutya.