Én a soproni szopóroller után is azt írtam, hogy inkább az az idegenbeli meccs gyengébb ellenfél ellen, mint a soron következő hazai rangadó. Más kérdés, hogy akkor a Szolnok ellen rollereztünk tovább, és most, egy hónappal később ugyan abban a helyzetben vagyunk...

 

Tavaly is belesétáltunk a BL után a késbe Oroszlányban, Sopronban, és volt egy-két fájdalmas győzelmünk (Jászberény pl.), csak ilyenkor már mindenki Dijonra meg a Neptunasra emlékszik...

Két éve ilyenkor meg egészen kilátástalannak néztünk ki.

 

Szóval én is azt mondom, hogy ha már pofon, csattanjon nagyot, ebből a szombatiból le kell mindenkinek vonni a konzekvenciát, játékosnak, edzőnek, csapatvezetőnek egyaránt. Holnap lehet is bizonyítani!

 

Anderson: ugye nincs kommunikálva semmi, úgyhogy az ember ilyenkor indulatból mindenkit elküldene az anyjába. Ha lehetne tudni valamit a sérülésről, akkor tisztább lenne a kép. Sok idő nincs már, döntésre kell jutni hamar. Bár igazából azt se tudjuk, hogy van a kérdés az asztalon, úgyhogy jó lenne valamit felénk is kommunikálni...

 

Az a baj, hogy szurkolóként is teljesen más ez a szezon, nincsenek meg azok az impulzusok, mint máskor. A mindigon nem jön át a testbeszéd, nem jön át a kispad reakciója a különböző helyzetekre, a metakommunikáció. Meggyőződésem, hogy ez az oka annak is, hogy ahogy írtátok, sokan nem érzik magukénak a csapatot. Nyilván más élmény a mindigo, mint hogy az előző 10-20 évben valaki kinn van minden hazain...

 

A holnapi meccsen sok minden kiderül. Én látványosan nagyobb kűzdést várok, és remélem, végre kapunk valami információt Anderson al kapcsolatban is!