Akkor én is.  

 Hogy mennyi párát ill nedvességet tud tárolni egy rönkház az elsősorban a tömegétől függ. Egy  több száz, sőt ezer tonnás ház nagyon sokat,  egy házacska kevesebbet.

 

 Kanadában a gazdagok fenn északon építenek hatalmas gerendaházakat, de azok is csak  pár száz tonnásak lehetnek.

 

 

 A Fa légszáraz korában  kb. 20  % nevességtartalommal rendelkezik (hogy konkrétan mennyi megnézhető ), nyersen durván  50 %.

 Tehát egy hatalmas ház, ami 500 tonna.... nagyon nagy , abból a rönk pl.  60 % ( mert vannak eleve szárazon beépített anyagok is(tehát 300 tonna nyersen beépített  rönk anyag, akkor az elveszti a tömegének  30  %.... a víz száradás  miatt elmegy.

 Na de ki az aki nyersen  beépíti a rönköt ?

 

  Na szóval  beáll a légszáraz állapot,  annál a volt 500 tonnás háznál  minusz 90 tonna.  Lesz az 410 tonna, ebből a száraz faanyag  kb. a fele.  Tehát az a kb. 250 tonna fa  párszázalékot fel vesz és párszázalékot lead.   Tegyük fel  5  % vesz fel  , többet nem... 

Tehát nem jelentős a pára szabályozás.

 

 Amúgy nem csak a rönkház hanem minden porózus építőanyagból épült épület hol felvesz nedvességet  hol lead, de nem jelentős ez a mennyiség.   

A laikusok vakítására... bocs elkápráztatására használják az ilyen fogalmakat...

 

lélegző vakolat,

pára áteresztő vakolat,

pára áteresztő festék  és

ez a pára tároló  rönk.