Bocsánat, a kapkodásban kimaradt egy indokló mellékmondat. A tüdő sejtjeit reakciófelületként kell tekinteni. Kiterítve futbalpálya méretű felületről van szó.

Nyilván a folyamat összetett és több lépcsős.

De a mutáció valószínűségét állandónak tekinthetjük, ha nem is természeti állandónak. És ebből a szempontból a vírusok összmennyisége számít. Amíg a példányszám kisebb, mint az osztódási idő és a valószínűség szorzata (ezt persze dimenzionálisan korrigálni kell valami faktorral), akkor a relatív gyakoriság a valószínűségnél kisebb.

(Teller szavaival: ha egy fillérnél kevesebbel tartozok, azt nem tudom megadni.)

Az emberről-emberre tarjedés egy másik kérdés.

A harmadik pedig ennek a visszacsatolása révén az, hogy osztoznak vagy kiszorítják egymást.

(Egyelőre úgy néz ki, hogy az influenza változatai inkább fluktuálnak a kiszorítósdi helyett. Ez az emberek közötti terjedés exponenciális jellege miatt lehet így.)