Skacok, mi a fenét lehetne tenni ezzel a hasi pánikkal? Mert most már szinte biztos vagyok benne, hogy az a bajom. Több mint egy éve szívok vele. Volt egy bélgyulladásom tavaly, tíz kilót fogytam, azóta esek - kelek.

Írtam már ide, kamionos vagyok. Aztán most októberben asszony elkapta a koronavírust, otthon voltam épp, karantén, három hétig nem dolgoztam. Asszony ügyesen felépült, bő tíz nap alatt kihordta a vírust. Pár napig ugyan fájtak a végtagjaim, fáradt voltam, aztán más tünetem nem is volt, lehet, hogy el sem kaptam tőle. Az, hogy nem kellett menni sehova, a nyugalom, együtt a család - még ha a feleségem a vírussal is küzdött - a sok pihenés, főzőcskézés, jó kaják hatására megfordult a dolog: semmi bajom nem volt!

Utána meló, semmi gond. December közepén újra otthon, pihenés újévig, halászlé, töltött káposzta, sör, Unicum, ahogy ilyenkor szokás, ami belefér. Visszaszedtem az összes elvesztett kilómat (nem mintha sovány lettem volna), újra 110 kg - ot nyomok, aminek örülök, mert ezek szerint normális (volt) újra az emésztésem.

Egy hete dolgozom megint, és újra nem merek egy jót enni. Ha jóllakom, vagy stressz ér, rohanhatok a budira. Nem mindig van így, próbáltam már mindent, de tök mindegy mit eszem. Otthon a vasat megemésztem, de ha kint vagyok, minden bajom van. Egyszerűen nincs ötletem, mit lehetne csinálni. Tudom, hogy fejben dől el, de nem megy, vagy csak ideig - óráig. Egy - egy forgalmi dugó horror, mi van, ha pont most...Én ezt nem értem.