Akiről beszéltem, sajnos meghalt január 4.-én.

Előtte még egy ötödik tesztje is negatív lett, de az orvos szerint biztosan covidos volt, minden tünete arra utalt. Úgy gondolja, hogy azért lehetett negatív, mert a kórházba szállítás előtt sokáig húzta otthon, s mire bekerült, már ugyan tudták kimutatni, de a szívét ért szövődmények végül elvitték.

Az illető élettársa közben elkezdett köhögni, a család először azzal hitegette magát, hogy a dédinek csak a szokásos szamárköhögése újult ki. Ez történetesen ugyanaz a család ahol, mint írtam, a nagy karácsonyi ünneplésben egy 65 éves apa is elkapta, alighanem fiától. Azóta pedig megfertőződött az anya is. Ők nem teszteltették magukat, de önkéntes karanténba vonultak. Érdeklődésemre mindig csak azt válaszolták, hogy már sokkal jobban vannak, a dédi szamárköhögős, az élettársáról meg semmit se tudnak. Aztán ma végre elmondták, hogy a dédi valójában pozitív, az élettársa meg már 4.-én meghalt.

Ősszel egy másik közeli esetben is tapasztaltam, milyen furcsa inkonzisztens viselkedésre késztetheti az embereket ez a betegség. Lehet, hogy nem is maga a betegség, hanem az a helyzet, amikor hirtelen a maga bőrén érzi az addig semmibe vett tényeket. Akkor kezdődik a valóság irracionális hárítása.