A mondandód első felével teljesen egyetértek, a második részével már kevésbé: először is ezek az újabban előkerült dolgok már-már belemagyarázásnak, mosdatásnak, elkenésnek tűnnek a szememben. Másodszor is, általában a legtöbb kérdés boncolgatásában eljutunk oda, hogy v "igen" v "nem". Nem csak a saját életemben, hanem úgy általában.. mert ez az "is-is" minden, csak előremutató nem. "Hát végül is mindenkit meg lehet érteni.. a végén még Kleint is." Na ez nekem tuti nem.

Ugyanakkor én most nem a Yoko-témát vettem volna elő (bár lehet hülyén fogalmaztam), csak abban az értelemben, hogy valszeg ami nála is első blikkre tűnt a 60-as évek végén, 70-es elején, az állhatott legközelebb az igazsághoz, a többi csak maszatolás. De legalább jól fizet.