A gombász élete nem ennyire egyszerű, hogy ha találunk valamit, akkor ahhoz hasonló képet keressünk vaktában.
Előbb kell egy elő-alapfokú ismeret a gombákról, pl. úgy, hogy olyan könyvet tanulmányozunk át alaposan, amelyik rendszerezi a gombákat alaktanilag és élettanilag (előfordulási körülményeikről: milyen környezetben és milyen időszakban teremnek), utána ha találunk valamit, azt alaposan megnézzük az addig szerzett ismeretek alapján. Vagyis:
1. Milyen alakú (kalapos gomba, gumó formájú, korall-szerű vagy másmilyen);
2. Milyen a termőrétege (lemezes, csöves, ráncos, gerebenes);
3. Milyen színű a spórája (fehér, rózsaszín, rozsdabarna, sötét; ha kell, akkor megfelelő színű papírlapra spóraszórás-képet létrehozni);
4. Milyen növényi környezetben termett (erdei-e, fa-faj ismeretében, vagy mezei);
5. Milyen a lemezállása, vagyis a lemezeknek a tönkhöz csatlakozása, pl. a gomba hosszmetszeti képén;
6. Az előzetes ismeretek alapján kb. a rendszertani besorolása (galóca-féle, csiperke-őzlábgomba-féle, pereszke-alkatú, csigagomba-féle, galamb- vagy tejelőgomba-féle, tinóru-féle, stb.
Ha mindezen túl vagyunk, akkor már érdemes kimenni a terepre, és eleve megválogathatjuk, hogy mit gyűjtünk, eleinte csak maximum 2-3 példányt, aztán lehetőleg otthon nézzük meg alaposan a fentiek alapján lapozgatva a könyveket (minél többféle könyvet, annál könnyebb felismerni), majd vigyük szakellenőrhöz, mert könyvbeli képek alapján (főleg ha fotók vannak azokban, nem pedig a faji sajátosságokat szemléletesebben feltüntető grafikák), nem lehet minden fajt egyértelműen meghatározni kellő ismeretek nélkül, vagy anélkül, hogy a tapasztaltabb gombász azonosítaná.
Megj.: Soha nem vittem a terepre könyvet, mert csak összekoszolódik, és semmire sem jutunk, ha a legelső gombapéldánytól kezdve lapozgatással töltjük a napot a terepen. A lapozgatás otthoni feladat, nyugodt körülmények között!