Ha földbe ülteted akkor a föld szemcséi között tud levegőzni is a gyökér, bármennyire beiszapolod - hacsak nem tóba ülteted.

Vagy mást kérdezek.  Szerinted miért vannak a virágcserepek alján lyukak? Mert tudtommal a cserépben összegyűlő pangó víz kivezetéséhez. Ha nem lennének a lyukak belefulladna, belerohadna minden növény. Akkor miért tenne jót a napokig vízben álló gyökérzet most? Nem vízinövények ezek...

Az természetes, hogy a postán kapott és a szállítás alatt kitikkadt növényeket max 1 napra vízbe teszi az ember, de nem napokra.

Hiába van most nyugalomban a növény, a sejtjeiben sók, szénhidrátok stb vannak és a "híg" víz megindul a sejthártyán a növényi sejtbe. Van ugyanis egy olyan törvényszerűség (lásd ozmózis), hogy a folyadékok (víz) a félig áteresztő hártyán (ami a sejtfal) a töményebb folyadék (sejtnedv) felé áramlik, akár tetszik akár nem, akár nyugalomban van a növény, akár nincs. A felhígult sejtnedv viszont alacsonyabb hőmérsékleten fagy meg mint normál esetben, így őszi ültetésnél az áztatás kimondottan hátrányos.

Erre persze mondhatod, hogy kint is sok esőt kapnak a növények ősszel. Igen, de azoknak ép a gyökérzete és tudják szabályozni a vízfelvételt, de a vágott gyökér sebfelülete erre képtelen. Márpedig egy frissen kiásott növénynek szinte minden gyökérszála sérült.

De ahogy írod - mindenki úgy csinálja, ahogy akarja...

(Itt jegyzem meg - mert próbáltál már oltani, szemezni, hogy az oltóvesszőt sem szabad (pont az ozmózis miatt) vízbe tenni. Ha valami miatt mégis tárolni kell, azt is nedves papírban a hűtő alján, zárt nejlonzacskóban. Augusztusban lehet vízbe is tenni az alvószemzéshez szedett vesszőt, de a szemzés előtt egy nappal ki kell venni a vízből, mert ha nem lesz picit "fonnyadt", akkor a szem felől indulnak meg a nedvek az alanyba és nem fordítva. A szem kiszárad és nem indul meg időben a kalluszosodás - magyarul sikertelen lesz a szemzés.)