Nincs elég mélyen ahhoz, hogy elolvadjon, simán megállni meg nem tud, mert folyamatosan jön az utánpótlás a csendes óceán felől. Viszont ha épp a Bajkálnál van vége, akkor érthető, hogy ott feszíti szét az ázsiai lemezt.

Én azt tippelem, hogy csak megindul lefele ott, aztán szépen megolvad.

Egyébként tény és való, hogy Szibériában és Mongóliában van néhány - jellemzően bazaltos vulkáni mező, aminek a működésére nem igazán van magyarázat. Bazaltos működés három forrásból jöhet:

- Forró pont, ami a legtöbbször egykori bazaltárömlések maradéka, mint pld. a Reunion hotspot a Dekkán trap-é, vagy Hawaii a szibériai lávaömlésé.

- riftesedés,  lásd Kelet Afrikai árokrendszer melletti vulkánok

- nyírás, vagy egyéb okok miatt elvékonyodott, töredezett kőzetlemez,  mint pld. a Kamerun vulkán, és a környékén levő más vulkánok. De a hazai bazaltvulkanizmus is ide tartozik.

Aztán meg van az Etna, aminél nem teljesen világos, hogy melyik kategóriába esik.

A mantle plume elmélet számol az üstökös becsapódással, és a lesüllyedt óceáni lemezek újraolvadásával is.

A szibériai bazaltár antipodális üstökösbecsapódása a déli sarkon volt, a kráter azonosítva lett. A Dekkán esetében meg ugyan a hotspot korábban kialakult kb. egymillió évvel a yucatáni üstökösbecsapódás előtt, de a becsapódás annyira felerősítette a folyamatot, hogy a teljes lávaömlés 80%-a rögtön a becsapódás után indult be. Ez egy érdekes egybeesés, hogy a becsapódás pont antipodális volt egy meglevő hotspottal.

A valószínű folyamat szerintem az, hogy a lesüllyedt lemezek a mag körül megolvadnak, de egy üstökös becsapódás kell ahhoz, hogy kialakuljon egy csatorna, amin elkezdhet a megolvadt anyag felfelé áradni. É azért főleg a szárazföldek alatt történik ez (kivéve az ontong platót), mert ott a hőleadás gátolt, és ezért melegebb az asztenoszféra, puhább, kevésbé fékezi a feláramlást. Ez az én egyesített elméletem, ami magában foglalja a Wilson ciklust, a Mantle plume elméletet, meg az impact elméletet is.