Relatíve sokan jártak hozzánk borozni, gyakran sajnos alig ettek mellé valamit.

Én magamból indultam ki, hogy ha van egy jó étterem értelmes árakkal, oda elmegyek akkor is, ha nincs jó helyen. Akkor még nem volt 30-50 jó étterem Budapesten, de nem sokan gondolták úgy, mint én.

Másrészt ez is egy szakma, mint kiderült, nem ártana érteni hozzá - csak a pofám volt nagy, hogy tudok számolni, meg tudtam, hogy milyen a jó étel és a jó bor, de a vendéglősség nem erről szól.

Az utolsó tényező az volt, hogy anyagilag ugyan nem fájt túlzottan a dolog, de rájöttem, hogy a f@szomnak van kedve egész nap egy pincében ülni a föld alatt és problémákat megoldani, hogy megtermeljem a napi 100 rugó veszteséget. :)