Mărcuțiu-Rácz Dóra

reciprocity

_{„’Til we get reciprocity
How can we stand by?
Yesterday, I turned on the tv
I saw another man down
He was screaming
He can’t breathe no more
He held his hands high
But then he got struck down
Oh, he got struck down…”
grandson: 6:00. a modern tragedy vol. 1, 2018.}
 
 
ki fogja megvárni, hogy
a tornasor végére állítottak
is lefussák a három kilométert
hogy villanyt és internetet
húzzanak a nyomortelepre
hogy a vályogpadlón fogantak
nagyra nőjenek a cukros víztől
 
ki fogja megtanítani kezet mosni azokat
akik az ócskapiacon írnak félévit
fakanalat árulnak a lidl előtt és
zárt terekben sem viselnek maszkot
pénz helyett édességet és sajtos kiflit
kapnak ez így korrekt ez így nem lehet
lealacsonyító ez segítség ez jócselekedet
papírral úgysem lakhat jól senki
 
az iskolában sosem kezdtük
csökkenő sorrendben a tornasort
sosem vittük haza a tejet és kiflit
sosem adtuk oda a kéregetőknek
finomabb az étel a büfében
megmikrózott sajtos kifli
forró csoki porból
majd instant kávé és zacskós leves ha
váratlanul ér a függetlenség
ha nem várja meg hogy
lefussad te is a három kilométert
ha alkalmazkodnod kell az új
világrendedhez
 
a kijárási tilalom alatt lenémítod a telefonod
jógazenét hallgatsz és gyakrabban hívod fel nagyanyádat
az online színház jól mutat az értesítések közt
egyetemről így is lóghatsz
a háttérben lenémított könyvbemutatók
irodalmi beszélgetések és felolvasások
legalább ennyi nézettségük legyen
támogatod a művészetet
ki fogja ha még te sem
 
éjjelente fáj a fejed a képernyőktől
vibráló neonkékben és gumibottal
leszáll a hozzád kirendelt
sleep paralysis demon
elnézést kér és cigit
két méterre tőled
a garzon másik végében
azt kérdezi ma mivel
ártottál kevesebbet magatoknak
kinek segítettél a tornasor végéből
van-e elég fakanalad
honnan rendelsz ebédet
 
zseblámpát kapcsolsz a mobilodon
egyedül tüntetsz a sötétben amíg
eltalálsz a mosdóig
enni adsz az algoritmusnak
minden reklám egyenlő de
vannak egyenlőbbek
kezet mosol a félsötétben
ha nem írod le hogy covid
nem tilt le az instagram
maszkban szelfi
vannak nálad nagyobb imposztorok
ezzel nyugtatod magad ha
már a démonod se áll szóba veled
holnap majd csatlakozom én is
várjatok meg
ne fussatok nélkülem
ne hagyjatok a tornasor végén