Alapvetően én itt egy terminológiai problémát érzek. Magyarul a köznyelv mindent védőeszközt maszknak nevez, ami az orrot és a szájat takarja, pedig komoly különbségek vannak az egyes fajták (szűrőbetétes félálarc, szűrőfélálarc, orvosi szájmaszk, nem egészségügyi maszk) védelmi képességeiben. A szűrőbetétes félálarc az irányított légáramlás miatt nem jó, mert a szűrőbetéten csak a beszívott levegő halad át, a kifújt levegő a kieresztőszelepen távozik. A szűrőfélálarcoknál (amiről korábban beszéltünk), a ki- és belégzett levegő a szűrőfelületen halad keresztül. A szelepes szűrőfélálarcoknál a kilégzési ellenállás, illetve az arctakaró-felület elválásának csökkentése miatt oldalt, a főáramvonalon kívül be van építve egy tányéros membránszelep a bizonyos értéket meghaladó túlnyomás levezetésére. A szelep elhelyezése és kialakítása miatti többszörös iránytörések miatt a kilégzett levegőben lebegő makroszkopikus folyadékcseppek még az álarcon belül, a szelep elhagyása előtt kicsapódnak. A szelepen csak levegő és aeroszolok tudnak távozni.

A WHO-anyagok szerint a COVID-19 terjedése kifejezetten a fertőzött személyekből kilégzéskor, beszédkor, köhögéskor stb. távozó makroszkopikus folyadékcseppek átvitele, illetve ezeknek a megfertőzött személy nyálkahártyáira kerülése által történhet. Az aeroszolok útján történő terjedést pillanatnyilag több kutatás cáfolja, mint ami támogatja. Ezeknél is inkább csak a fokozott aeroszol-képződéssel járó orvosi beavatkozások (AGS) lehetséges veszélyeit vizsgálják.

Visszatérve a terminológiára. A szelepes maszkokat egyedül az Egyesült Államok járványügyi szervezete ellenjavallja. Viszont ugyanabban az anyagban, épp a szelepes maszkok előtt értekezik arról, hogy a minősített légzésvédő eszközök, mint az orvosi maszkok (medical masks), és a szűrőfélálarcok (respirators) használatát a nagyközönség számára nem ajánlják, hogy a meglévő készletek az egészségügyi személyzet számára elegendőek legyenek.