Chavo! :o)
"Nem vitatkozol, nem hozol fel érveket, hanem egyből támadsz." Kérlek, ez részemről 7?-es beidegződés: kicsit szélsőségesen megfogalkmazott vélemény tökéletes a vita generálására. ;o))) Többször alkalmazom, ha egy téma érdekel és érint.
(Amúgy elvétve voltak érveim is, csak ezek felett "bölcsen" szemet húnytál.)

1. A bontott csirkével kapcsolatban igazad van, viszont a tojónak (nem SZVSZ) egyáltalán nem paszentos az a méret. Sajnos. Ok, lehet hogy +10x+10 centit lespóroltam, de ez a lényegen mit sem változtat. (Ezt nem érvnek hoztam fel. Azt viszont igen, hogy környezetünket nem lehet egy gépezetnek, egy csupán minket kiszolgáló gépezetnek tekinteni.)
2. A kutyáknak is vannak érdekeik. Az emberi érdekeket figyelemben tartva is. (Ez perzse nem érv, mi?)
3. A falusi kutyák? Hát én meg hallottam és láttam is. A legtöbb falusi kutyának aranyélete van... Itt inkább a kertvárosi kutyákról van szó.
4. Az egész lakás... hogy a fene enné meg a dögöt. :o) Olyan is. Egy kutya mellett nem lehet rendet tartani, és irdatlan nyűg. Őszintén: nem kuncsorogtam a kutya után, de ha már van, és ezt bírom neki nyújtani, akkor nyújtom ezt. Az életkörülményeinek drasztikus megváltoztatásával sajnos már nem javulna a helyzete: nyolc évvel korábban kellett volna. (Nem lenne szabad kutyát lakásban tartani. Erre mondhatnám, hogy valójában embert sem ;o)
5. Az én számomra azért elfogadhatatlan bizonyos kutyát nem tartó embertársaim magatartása, mert nem törődnek környezetükkel. Vagy inkább így: környezetükkel szemben önzők, és ezzel önmaguknak is kárt okoznak, anélkül, hogy erről tudnának.
6. Mind a gyermeken, mind a kutya mentalitásán múlik egy ilyen kapcsolat. Nem szabad elkapkodni, sok múlik a kutyatartó felelősségérzetén. Egyet értek veled. (Ugyanakkor láttam olyan esetet is, hogy egy három éves srác kitárt karokkal, felragyogó arccal robogott a böhömnagy eb felé a következő felkiáltással: "Mindjárt a seggembe harap!" (Nem hiszem, hogy ez helyes nevelési minta következménye. Mint ahogyan az "ez a kutya többet ér..." sem az, sőt.))
7. Én is emeleten, panelben lakom, soha nem volt afférom a szomszédaimmal, és remélem nem is lesz. Igaz az én kutyám nem túl nagytestű. Kicsit kissebb, mint egy nőstény vizsla.
8. Függetlenül attól, hogy van e ott kutya: a lépcsőházat illik kitakarítani. Ez mentalitás kérdése. Az meglehet, hogy ők nem veszik észre: ez ugyanis megszoikás kérdése, számukra valószínűleg már természetes közeg a kutyaszőr.
9. Ügyesen kimondtad, amit nem mondtál ki. :o) Mondd ki. A kutya olyan meglehetősen intelligens lény, amely ösztönein túl igen jól alkalmazkodik környezetéhez, megszokja azt és ragaszkodik hozzá. Az én kutyámat nyolc éve még ki lehetett volna csapni falusi kutyának, ma már nem lehetne: az lenne számára kínzás.

Agaraim meg nincsenek. ;o)