Üdv Mindenkinek!
A minap olvastam valahol, hogy "Farmosi Uradalom".
Kezdő téglagyűjtőként azt figyeltem meg, hogy a téglákon az "U" - mint uradalom - olyan településekhez köthető, ahol a gyártás idején egyértelmű volt a birtokviszony. Mármint a(z egyetlen) földesúr személye.
Így például az ismertebbek közül a Csákvári Uradalom kétséget kizáróan az Esterházyak birtoka, A Váli Uradalom az Ürményieké... és még hosszan lehetne sorolni, de ebből a sorból Farmos erősen kilóg!
Az ezzel foglalkozó cikk egyértelműen nulla téglajel kutatás "eredményeként" született, a máshonnan összeollózott megfejtések másolásával. ...Kivéve a "Farmosi" ötletet!
Úgy lehetne kutatómunka-értéke a cikknek, ha minden tégla mellé oda lenne írva, hogy kinek az uradalma. Akkor valószínűleg a szerző is elgondolkozott volna rajta, hogy a "FU" ezen megfejtése mennyire reális.
A kérdést, hogy Farmos kinek az uradalma volt, nagyon leegyszerűsíti az a tény, hogy Cegléden az első téglagyárat Fabianek Vilmos és Ungvári Ferenc alapította 1884-ben.
(És amíg a farmosi Fenetudjakinek ismerjük a téglajelét, addig Fabianek és Ungvárinak nem!???)
Megjegyzem korábban ugyanez a tégla (ugyan téves helyesírással) "Fabianek és Ungvár" névvel volt publikálva. Nem tartom jó ötletnek egy megfejtett téglát érvek és alátámasztás nélkül, hasra ütve, átnevezni.
Részlet Kocsis Gyula írásából (Cegléd monográfia 1982)
"A jelentősebb ipari vállalkozások közé tartoztak a téglagyárak. Az elsőt Fabianek Vilmos kereskedő és Ungvári Ferenc malomtulajdonos létesítette a jászberényi út melletti I. fertályföldekben, 1884-ben. A kamrás rendszerű, szénfűtésű üzemről a „Czegléd" tudósítója reklámmal felérő óriási lelkesedéssel számolt be: „A telep imposáns képet nyújt. A nagytestű épület büszkén égnek meredő kéménye sűrű gomolyokban ontja a füstöt. Fáradhatatlan munkás nép szüntelenül hordja ki a kamrákból az üveghangú téglát. Száznál több munkás sürög-forog a téglaszínek alatt és körül. Földásók, földhordók, rostálok, finomítók, vízmerők, sártaposók, homokolók, vályogvetők, téglahordók, fúrók, faragók, ácsok, kőművesek, szénkavarók vidám zaja tölti be a levegőt. A gyár imposáns falain belül mindenki a jövő század Czeglédjét vélte látni. A téglák történelmünk letéteményesei. Kőkemény testük lesz az idők tanuja. Elibénk varázsolják a jövőt, mely tündérképet mutat. És mi lelkesedéssel telve nyújtunk kezeket az iparosnak, a kinek szorgalma legbiztosabb záloga jövőnknek."
Ja, és nem utolsósorban e téglák lelőhelye 99%-ban Cegléd.
Mellékszál
Az "FU" után egy évvel megalakult Első Czeglédi téglagyár Rt, négy évi nyereség nélküli termelés után az 1889-es közgyűlésén úgy határozott, hogy felvásárolja a konkurenciát. Ennek ellenére 1894-ben még Fabianek és Ungvári nevén volt a gyár. Bár Ungvári Ferenc 1894-ben elhunyt, örökösei cégtulajdonosok maradtak. (Tehát, bár még lenne mit kutatni, minimum 10 évig működött a téglagyár.)
Fabianek Vilmos olyan nagytiszteletű polgára volt Ceglédnek, hogy emlékére a szegedi kaszinóban, ünnepélyes keretek közt leplezték le arcképe festményét 1926 január 31-én.
Neve - mint adományozó - a ceglédi református templom egyik harangján is megtalálható.
Farmosi Uradalom? Ugyan már! Azt alá is kellene támasztani valamivel!
