Devecseri Gábor: Az elmulással…


Az elmulással nem perelnék.
Nem volna mult? Nem volna emlék!
És ha nem múlnék az idő,
nem jöhetne el a jövő;

nem jelennék meg a jelen sem;
bizony az édes szerelem sem
kellene – hogyha nemzedékek
nem hullnának, mért nemzenének?

Gyerekkoromban azt akartam,
örökké éljünk; majd zavartan
lemondtam róla, nem szivemmel,
de az eszemmel. S hogy az ember

boldog legyen… hogy boldog légy, hát
ne úgy kérdd az idő folyását:
ha el nem múlnék, hogy mi lenne.
De: mit mond majd – mi voltál benne.