...Továbbá javaslom, hogy mindenki halássza ki a sz@rát a Dunából, hogy ezzel ne szennyezze a halak utcáját, és senki ne használjon olyasmit, ami után nem szerves eredetű hulladék is maradhat...

Köldöknéző banda. Láttatok már élő állatot vagy akár növényt közelről?

Tudjátok, hogy a bontott csirke nem háztáji, és amíg él azt egy 12x18-as kalicban teszi, leégetett csőrrel, hogy ne csíphessen, de azért még képes legyen táplálkozni?
Az állatkínzás.
Pedig ha már megesszük őket, akkor legalább előtte kiérdemelhetnének egy kis tiszteletet, egy kis nyugit. Úgy kezeljük futószalagon az élővilágot, mintha nem fájna neki.

Ha már megszelidítettük őket, akkor felelősek vagyunk értük. Általuk (is) válhattunk azzá, akik vagyunk. Több kötelességünk van mint jogunk, és eszerint kellene élnünk, nem a begyöpösödött, eszetlen, "felsőbbrendű", feledékeny gőggel.
Talán nem helyes kutyát/macskát lakásban tartqani, de valójában sokkal nagyobb kínzás őket egy 3x3-as "kertbe" szorítani, anélkül, hogy akár egy percre kiengednénk onnan.
Háziálatainknak nagyon sokat kösznhetünk. Momentán a kutyák tudják a legevidensebb példákat felmutatni - ezerarcúak: őrzés, védés, húzás, keresés, mentés, vakvezetés, vadászat stb... Persze könnyű lenne erre rávágni, hogy akkor használjuk csak erre őket, de... Ez nem ilyen egyszerű, nem ilyen fekete és fehér. A kutyák civilizációnk kezdetén sorsközösséget válaltak velünk, akkor még mint majdnem egyenlő partnerek. Mostanra hozzánk képest esendőbbé váltak, és sajátos szimbiózisban élnek az emberiséggel, amelyből képtelenek önerőből kilépni. Mi sem tehetjük semmissé ezt a szövetséget, az erőteljes szerződésszegés lenne...

Jól van. Szeparálódjatok csak el saját környezetetektől, záródjatok el tőle légmentesen, és nyomjátok bele a fejét abba mocskotokba, amelyet ugyan nem láttok, nem szagoltok, de mégis ti csináltátok, mégis mi, emberek csináltuk...

...
morc