Kedves aranyviktor!

Az általad említett hit miatt riadnak vissza az emberek - jogosan - attól, hogy higgyenek valamely felekezet tanításaiban. A belső embernek igenis VAN megtapasztalása a szellemi dolgokról, csupán a külső embernek kell HIT, hogy ezeket el is fogadja. Ha csupán a szívedre hagyatkozol, könnyen becsaphat az elméd, amely szívként mutatkozik be. A külső ego ugyanis uralkodó hajlamú, így igyekszik csak a saját tapasztalatait egyedül érvényesnek elfogadni.

Ez a spritiuális kereső számára elfogadhatatlan. Ezért keresi a HIT bizonyosságát. De ugyanúgy hiba és elfogadhatatlan szellemi tapasztalás nélkül hinni valamiben, mert a vége csak csalódás lehet. (A túlvilágon bizonyosan).
Hiszek tehát, mint külső ember, bár nem látom hitem tárgyát fizikai érzékszerveimmel, de látom a belső érzékekkel. Ezért a hit valósággá válik, mert a VALÓSÁGOS láthatatlan dolgok materializálódnak.

Magyarul, hinni nem egy rendszerben, tanításban, dogmában kell, hanem a hitnek a belső én által nyújtott megtapasztalás által megismert valóságban.

Például: hiszek abban, hogy a piros kék. No mármost, ha ez a szellemi világban már létrejött változás, hitem által a piros könnyen kékké válhat. De még könnyebben lehet, hogy nem történik semmi, mert hamis információn alapul a hitem. A piros így csak piros marad.