Nagyon kedves Tőled, hogy megkérdezed. Az akkori esésből felépültem, de azzal együtt, én max. a kapuig tudok elmenni. Már nagyon rég karanténban élek, mikor még nem is volt kötelező. Nem vagyok elkeseredve a sorsom miatt, igyekszem mindig megtalálni, aminek örülni lehet, ha kicsit is. Telefonos és netes kapcsolatban vagyok a családdal és barátokkal. Az egész világ állapota jobban elkeserít, mint a magamé. Nincs is kitől elkapjam a vírust, a családomért imádkozhatok folyamatosan. 

Mielőbbi teljes gyógyulást kívánok Neked!