Túléltem!

9-re mentem és kb délután 3 felé jutottam egy pótágyra

Mondtam akkor én megyek haza, majd jövök reggel. Ez csak szervezés kérdése mert tudhat hogy másnap hányan mennek haza és hányan jönnek be

Jött a sebész főrvos, nagyon rendes és szimpatikus volt, mondja hogy OK, de reggel 7-re menjek vissza és akkor is ez az ágy lesz az enyém. Majd ketten hazamennek és műtétröl normál helyre tolnak vissza

Másnap 9 tájban már jöttek is, letoltak a műtő előtérbe, borotválás, átrakás a műtőasztalra

Hajoljon előre, adtak egy érzéstelenitőt ami aránylag kellemetlenül feszitett , aztán az érzéstelenitőt is benyomták a gerincbe. Semmit nem éreztem belöle. Elérzéstelenedett a lábam, próbáltam emelni de nem hallgatott a parancsomra :)

Infúzióba benyomtak valami altatót is, úgyhogy csak a varrásra ébredtem

Szoval tökéletes volt minden

 

Ami nagyon ócska volt az ágy

Nem tudom miért bírtam nehezen a fekvést, nem az első kórház volt, de a derekam, seggem is elzsibbadt már, csak forgolódtam , alig aludtam valamit

 

A mellettem fekvő beteget gyomorral műtötték, három napig fel sem kelhetett, nem ihatott nem ehetett és simán feküdt a hátán. Kérdeztem hogy birja. Zenét hallgat.

Életben annyit nem rádióztam mint most, de nem lazitott el

Szoval a fekvés volt a nagyobb gond mint a műtét

 

A lábujjaim nem lettek jobbak A doktor úgy állt hozzá, mintha az egy más betegség miatt lenne

Az érverés visszajött a térdhajlatomba, tehát jó minden.

 

A sérvem mintha jobban kijött volna. Nehogymár újból kórház legyen :(

Mindegy, ez volt, megúsztam élve

Ez is "nagy szám"

Szembe ágyast este 10 tájban műtötték másodszor is a beleivel. Ment bele mindenféle infúzió, ketyegett mellette a monitor

Reggel csöndben elment, körbekeritették lepedőkkel és annyi. Nyugodjon békében!