Törölt nick Creative Commons License 2020.11.14 0 0 1309

Ha valamiben hibázok én, vagy a kollégáim, a lehető legrövidebb idő alatt korrigálunk a saját költségünkre és elnézést kérünk.

 

Ezek a te preferenciáid. Nem mindenütt ez a policy.

Az értékrend választás helyességét logikailag megindokolni nem lehet. (Ez lényegében Gödel tétele a filozófusok szavaival.)

 

Egyrészt, megpróbálom a saját tévedéseimet felderíteni, mielőtt valaki más rájönne. De ha az ügyfél a minőséget nem fizeti meg, olcsó szemetet akar, akkor kevésbé vagyok motivált.

Többnyire aki tárgyal, azt sem tudja, hogy miről van szó. Aztán jönnek az adhoc zseniális ötletei, természetesen a szakemberek megkérdezése nélkül. (Lásd: kémia topik.)

 

Találtam nemrég egy hibát a kollégám munkájában. Kijavítottam. A főnök nem akart szólni róla az ügyfélnek. Megtettem helyette. Az ügyfél bamba képet vágott, nem érdekelte. Egy másik ügyfél kikérte magának, a főnök pedig letagadta.

 

Egy másik cégnél az volt a szokás, hogy a felmerülő problémákról nem szólunk a döntéshozónak. Majd észreveszi, és ő szól. (Ne hívjon minket, majd mi hívjuk magát.) Ott az volt a stratégia, hogy minél több mérnökórát el lehessen számolni. Ettől aztán egyre veszteségesebb lett a cég. Végül egy matematikus megadta neki a kegyelemdöfést.

 

 

Ilyenkor a megbízhatatlan alkatrész beszállítóval nem kötünk több üzletet.

 

A vezető tervezőnk ragaszkodik a megszokott gyártóhoz. Már háromszor befürödtünk vele, mégsem hajlandó másik cégtől vásárolni. Nem képes megtanulni.

 

Ennek ellenére a legnagyobb cégek sorban állnak nálunk. Meglepődnél, ha felsorolnám.

A papírok legyenek rendben, a többi nem számít.

Előzmény: Mungo (1304)