Összekevered a "sokkal pontosabb" számolást, valamiféle, csak a te elmédben létező, és örökre mindhiába kergetett tökéletesen pontos számolással.

 

Ebben igazad lehet. Nem szoktak mindent precízen méretezni.

Például mert bonyolultak az összefüggések. Ezért inkább túlméretezik, hagynak benne tartalékot.

Erre tipikus példa a processzor sebessége.

 

Nem szokták precízen kiszámolni, hogy másodpercenként hány műveletet kell elvégezni. És nem szokták ehhez igazítani az órajelet. Többnyire marad valamennyi üresjárati idő. Habár előfordult már olyan is, hogy a kiválasztott processzor sebessége túl kevésnek bizonyult az elvégzendő műveletekhez képest. És akkor segédprocesszort kellett utólag beépíteni. Ilyen esetek néha előfordulnak, mert azt nem lehet tudni, hogy a programból a fordító milyen gépi műveleteket készít. Lehetne, de senki nem mazochista. Még eddig senkit nem láttam, hogy egy digitális szűrő számítási idejét kiszámolta volna.

 

 

Eddig még soha nem terveztem tápegységet. Mindig akadt egy tapasztaltabb mérnök, aki lvállalta. Mondván, hogy gyorsabban és hatékonyabban elintézi. Nekem mindig az új dolgokat kellett megtanulni, amit az öreg mérnökök nem akartak. De azért általában az volt a véleményük, hogy ők tanulás nélkül is jobban értenek hozzá. Precíz szakkifejezések helyett halandzsa fogalmakat találtak ki - a pillanat hevében. Aztán el is felejtették, és másnap már új sárkánymesét találtak ki, újabb varázslatokkal.

 

Néhány évvel ezelőtt egy tapasztalt mérnök nagyon alulméretezett egy DC/DC tápegységet. A processzort elbírta, de a kijelző háttérvilágítását már nem. Sajnos nem csinált prototípust, legyártottak egy egész szériát. Nem lehetett rábarkácsolni nagyobb tápegységet. Ki lett dobva és újra lett gyártva. Másodszorra már deszkamodellen kipróbálta. És valószínűleg a fiaskó után már a szükségesnél nagyobbat tervezett. Nem dekázta ki patikamérlegen.