Telefonról csak röviden:

 

Kijárati Vk vége: ha az ábrához képest a BJ ellenirányú jelző elé általános fékúttávolságban teszünk még egy bejárati jelzőt, és a kettő közé egy váltót, amivel valami sajátcélú vágány kiágazik, és ezt az állomás felől a kijárati jelző fedezi, akkor odáig, vagy a húzott vonalig él a csökkentett sebesség?

 

Természetesen az utolsó érintett váltóig, bármi célból is legyen az a váltó, azt nekem nem kell tudni, hisz képtelen elvárás, hogy egy mv. több száz állomás vágányhálózatát, bizberét, kutyafüléjét ismerje, a mv. jelzések alapján közlekedik.

Az egységesség nagy erény, megér párszáz méter lassabb menetet (különösen azt nézve, hogy mennyit megyünk lassan teljesen indokolatlanul, nyomáskapcsoló, ütközőbak, stb.), persze itt is lehetne táblázni, ha van értelme.

 

bár az itt korábban felmerült definíciós elképzelés a bejárati jelzők vonalától az utolsó bejárati vágányútban érintett váltó vonaláig határozta volna meg a váltókörzetet

 

Az nem én voltam, én a lehető legeslegegyszerűbb meghatározást vázoltam fel. A másikakkal sincs baj, de komplikáltabbak. Én a lehető legegyszerűbb megoldásokban hiszek, azokat a legnehezebb elrontani.

 

közös kijárati jelzőknek elvileg az utolsó vonatvágányútban érintett váltó után kéne lennie, de van olyan hely, ahol ez nem így van

 

Ez felvet egy újabb problémát a hazai jelzési rendszerrel, nevezetesen, hogy a bejárati vágányút végének mejelölése csoport- vagy közös jelzős, illetve jelzőtelen szolgálati helyeken rá van bízva egy sárba temetett kőre, ami nem csak ezért problémás.

A bejárati vágányút végét jelzővel (akár tábla formában) kell(ene) jelölni, és akkor a fenti probléma sem probléma, értelemszerűen.

Illetve ezzel elkerülhető az is, hogy az utasításban meghatározott kavics helyett a mv. amúgy szokásjog alapján a sárga dobozok előtt legyen kénytelen megállni.