AnnKa
2020.11.02
|
|
0 0
17429
|
Dsida Jenő
Kitéve
...És ha megoldás már nem lenne más, Nyugalom-folyó partjára feküdnék. Csobog a nagy víz és zizeg a sás.
Csaló, játékos, távoli nagy élet zaját hallgatom kövült nyugalomban és jégpáncélos szívem meg se dobban.
Sötét álmom lesz testemen a pólya: Leszek ismételt, ködös ószövetség, akit Mózesül tettek a folyóra.
Éjjel nevető csillagokat nézek, sellő-hadat, mely a folyóra jár és ringat, renget lágyan a kosár.
Fáraó lánya eljön csolnakán, ébreszt, bubusgat, csókol és dalol és én mosolygok, mintha hallanám.
Keserű, szelíd ajkam szögletére elkésett csókot csúrgat majd a Hold: virrasztott éjek vigasztaló bére.
Hitet talál a kétkedő Tamás, új tízparancsról álmodozik Mózes... És zúg a folyó és zizeg a sás...
|
|